Itt, most megtöröm, a mellékmondatok rendjét, meg az általam kitalált írás rendjét. Egyszerűen arról van szó. Azt gondoltam az lesz a jó, ha az egész olyan versféle lenne. Vagy inkább mi a fene? Nem kell ehhez több balansz. Olvashatjátok alant.

mert,

ez egy kettős—kétes—könyvelés—ez lenne a címe ennek a versnek—az egyértelmű a számlaegyenlegek—és a számszaki tételek stimmeljenek—számvetés—csak úgy magamban—bizony—megtollasodtam de hát mire megyek vele—nagy részükben nincs is betét—így nem más mint egy csomó szemét—nyomasztólöttyöt permetez az éj—unottan hajtja öledbe a fejét egyre sűrűsödve a sötét—ágyán heverve sóvárgó nő piheg—remélem felidézitek—félig részegen—vagy nem is tudom—tán egészen—mára már nem emlékszem semmiképpen—üvöltöttük a holdra karban—elvtársak ne hagyjatok szarban—önhibájukon kívül bűnbe esni nem akaró—esetleg nem tudó—szüzekért imádkoztam hogy végre bűnbe essenek—megfelelő vétket találjanak—valakivel elháljanak—nézem mijen vidáman idézed fel a tegnapot—lám engem meg gyakorta nyomasztanak a tegnapok—válassz magadnak egy napot és majd emlékül megkapod—már nem akarok tovább várni—már nem akarok rád találni—halld—szerelmem társért nyüszít—ugat—reménykedve közülünk a kőfalak leomlanak—vajon részem volt e a fiaskóból—hogy kiűzettél a paradicsomból—szemed elhomájosítja a hájog—neked mindened a város—ha tehettem mindenkivel kikezdtem—álmomban megjelent a lány—akit igazából nem is ismertem—nem is volt rá mód—nem volt hozzá kód—meg nem is nagyon volt rá alkalom—ha tehettem egyből matattam az alhason—de hát ezzel te is így voltál—soha semmit nem szóltál—együtt álltunk a vártán és te is szerelemre vágytál—aztán egyszercsak álmomban megjelent a lány—az a lány akit én  sohasem szerettem—legalábbis abban a fennkölt és nemes lelki értelemben—hisz a világ teli van lelki értelmi fogyatékosokkal—meg még baromira sokkal—így szerencsére nem gátol minket semmiféle fennkölt  erkölcsi érzés

mert,

mindenféle mondások vannak—el van mint a befőtt—de hát a sincs el mind—ha nem megy tönkre akkor megeszik—de ettől még nem vagyok a közmondások ellen—végül ők is rendesek velem—hisz ők sincsenek ellenem—de most komojan kell ennél több a mai világban—meg még mindenféle dógok is vannak—körorvos—körjegyző—körmondat—körző is van—minden családban—mármint körző—az előtte felsoroltak azért nem minden családban vannak—egyszerű magyarázata van ennek—akkor túl sok jómódú ember lenne—ha ha—hát akkor pont éppen hogy sok lenne a szegény ember—minden pézük a kör kituggya mikre kéne kőteni—na ez pont így van jól—ennyi jó módban élő embert éppen elég eltartani—na meg sportkör is van—bár ez nem az igazi ebben hátul van a kör—azért jó a sportkör—hogy ide jöhet a taó—félre ne értsétek már—nem a tahó jöhet ide—hanem a társasági adó—ez azért jó hogy ellehessen valamennyit lopni belőle—még jó hogy nem ökör—ugye az ökörben is hátul van a kör—a hátulról meg sok minden eszébe jut az embernek—de igazából nem sok minden jut az embernek—meg az asszonynak se—az asszonyok már kicsivel is beérik—a nők nem mind—megállapíthatjuk hogy az elején  a nők még nagyravágyóak—aztán már úgy vannak vele hogy ojan amijen —aki nem elégszik meg az ojan amijennel az elmegy celebnek—most ezt nehogy félreércsétek—nem ami jenről beszélek—tisztában vagyok én vele hogy nekik dollárjuk van—meg még amerikai—hisz van belőle több féle —a lényeg hogy aki nem elégszik meg a kicsivel—vagy az ojan amijennel oszt nem ment el celebnek az biza elmehet nagyot mondónak is—jobb ha a lényeggel tisztában vagytok—alapvetően arról szólnak ezek a történetek hogy ne semmittevéssel teljenek a napjaik—vagy éppen hogy igen     -.appa.