Itt megint zuhog, villámlik. Úgy fáj a fejem, mint a háborodás. A vérnyomásom is magas. Nem jó front érzékenynek lenni. Bár szerintem a fáradtság rápakol egy lapáttal, mert alig volt szabadnapom. Új kislány csinálta a listát ma,  elírta kijelentkezik ki, és ki marad itt. A főnök  meg nem ellenőrizte le . Gondoltam fasza. Amúgy érdekes ez a kislányka, igen le van lassulva, meg olyan révetegen néz sokszor, mint aki le van szedálva. Amikor beszélek vele akkor is, így lövése nincs sokszor, mi, merre, hol. Szó esett, a továbbtanulásokról is. Mire is: Szerintem is, így megy a flancolás az egyetemre járással. Aztán meg nem lel munkát, mert diplomával nem akar "alja munkát ", derogál, vagy mi erre a flancos szó. Megbeszéljük, az álmokat is. Ne essetek tévedésbe, azt, ami alvás közben generálódik. Nem az ébrenlét közbeni ábrándozást. Oh, de én álmomba kezdtem el azt gondolni, hogy álmodom és fel kell ébrednem és felébredtem. De sokszor tudom, ha álmodom. Például azt álmodtam egyszer, hogy jön utánam valaki nagy késsel, hogy leszúrjon. És eszembe jutott, hogy elvegyem tőle a kést, elvettem és az egész alak összement és elkezdett sírni, hogy ne vegyem el a kést az a nagypapájáé volt, aki sorozatgyilkos volt. Ilyen hülyeségeket tudok álmodni. Lovecraft könyvbe van valami, hogy az álomvilág az igazi és mindig aludni akar, hogy visszamenjen oda. Aztán, kibeszéljük a kollégákat is. Képzeld el, három kollégám közül egyik se ismeri Agatha Christie-t. Mondom annak, akiről tudtam, hogy ismeri, hogy lehet ez, hiszen Agatha Christie híres. Azt mondja erre, igen, mert te olvasol. Aki nem olvas, azok nem ismerik. Mondjuk, én se tudok sok írót. Ez, azért csak meglepett. Aztán van, amit én vetek fel. Nem tudtam, mire írta ezt leánykám: Nah, hát akkor nem igen élvezte az összelopott pénzt. Aztán ezt tisztáztuk. Egyrészt. Visszanéztem az elküldött leveleimet és rájöttem, hogy Misiről beszélünk Isten nyugosztalja. Aztán Márti is írta, hogy: A Misi nem élvezte a pénzt. Róla beszéltél, hogy meghótt. Tudom, hogy halottról, vagy jót, vagy semmit. Most, azt hiszem mégis kivételt tehtünk. Bírósággal kapcsolatban, már zohoráltam, lehet meg is írom egyszer. Ő volt, az a csaló, sikkasztó, aki nyelvleckék ürügyén megszabadított bennünket, egy bizonyos összegtől. Kellett ehhez, a bírónő felületessége is. Aztán valamennyitől, a közjegyző, meg a végrehajtó. Ennyi kitérő után térjünk vissza levelezésünkhöz. Szerintem a váratlan utazásba Jasper Dale is, olyan tálcás megoldással fényképez. Nem biztos, hogy jól emlékszem. Egyszer megtekintjük. Arra emlékszem, hogy a régi gépedhez a vakuval szaladgálni kellett. Fényképeztük iskolai leadandóhoz a nagytemplomot Debrecenbe, aztán egy-két konnektor volt csak, onnan rohangáltam le fel. Most nosztalgiázok egy kicsit. Hát, én erre már nem is emlékeztem. Pedig, ez a konnektoros vaku, még megvan a szekrények valamelyikében. Sejtem is, hogy melyiknek a mélyén. Egy kis technikai adalékot nyújtok részetekre. A Zenit fényképezőgépre tettem fel. Exponáláskor vakuzott. Ha elfelejtetted a zársebséggel szinkronizálni, akkor egy fél fényképet sikerült elkészítened. Ezt, majd előhívás után láttad csak. Akkor már, csak a bánkódás maradt. Hisz, elmúlt a családi esemény, a bölcsis, vagy ovis rendezvény. Mi több, megettétek a halat egészen, aminek a rossz beállítás miatt, egy fotó segítségével, a felével büszkélkedtél.   -.appa.