Először is, egy kis nosztalgiával kezdem. Gyermekkoromban többször nyaraltam Kenézlőn. Gyakorlatilag ugyanazért, amiért manapság nyaralnak. A szülék, tudjanak menni, dolgozni. Ott volt ez a becéző forma, hogy Laji. Újhelben, Lalinak becéztük, a szomszédban lakó velünk egykorú srácot. Most pedig, nem tévesztve szem elől, hogy nagy Lajink esete mindennél fontosabb napjaink híreiben, azért még egy kis kitérőt teszek. Hozzátéve, hogy ez kevésbé kellemes emlék, mint az első volt. Na, ne szépítsük a dolgot. Ez egyáltalán nem kellemes, sőt kimondottan bosszantó. Hogy jön ez ide? – kérdik most az érdeklődő olvasók, meg azok, akik eljutottak eddig az olvasásban, és nem klikkeltek már hamarabb, arra a gombra, ami bezárja ezt az igazán olvasmányos, és remek kis írást. Teszem hozzá megfosztván ezzel magukat, attól a nem mindennapi hatástól, hogy részesülnek a végkifejlet, mondhatni beteljesülő, katartikus élményében. Szóval, a dolog úgy függ össze, hogy én magam is, Márti lányomon keresztül csalás áldozataivá váltunk. Megvezettek magyarán szólva. Itt kis kitérőként megjegyzem, hogy én azt hittem, hogy Lalink (lám ilyen finomságokra is figyelek, ne szerepeljen sokszor a Laji) jogász. De, nem! Ő biza közgazda. Nem elírtam. Nem köztigazda. Nagy különbség van a kettő között, és ha már itt tartunk, akkor jobb, ha tisztába teszlek benneteket. Itt e műveletet, gondolati síkon képzeltem el. Tehát nem manuálisan, és nem úgy, ahogy a tisztába tevést képzeletileg társítani szokták. Ha jól meggondoljuk, van némi hasonlósága köztigazdáknak, a közgazdászokkal. Ím, lássátok akkor, nem csigázlak tovább benneteket. Erről jut eszembe. A csiga szintén egy élőlény, és biza a vízi csigák köztes gazdák. Kimondom tehát. Az is élőlény, amely valamely élősködőnek alacsonyabb fejlettségű alakját nevelgeti magában. Persze, nem jókedvükből teszik ezt. Hogy tik is megértsétek, így népiesen mondom, mint ahogy, mink sem jókedvünkben tartjuk el, a politikusokat, bankárokat. E kis kitérő után, most megérdemlitek, hogy megtudjátok, miért gondoltam Lajosunkról, hogy jogász. Hát a dr. miatt. Szóval csudálkoztam azon, de bevallom Nektek, hogy nem kicsit, hanem igen erősen, hogy egy ilyen tanult, okos ember, hogy hagyja magát bepalizni. Jogi doktor létére. Hát úgy, hogy közgazdász. Na, most ez, egyáltaljánban nem jelenti azt, hogy a közgazdászok, nem tanult, meg okos emberek. De, mentségükre legyen mondva, őket elvakítja a píz, ahogy Bűdön mondanák. Néha mondják is, de egyre kevesebb pízt látnak. Most megint olybá tűnik majd, hogy mentegetem szegény közgazdászokat. Ők látásilag csőlátók. A pénzt látják szegények, és minden egyéb elsikkad. A szegényt, ne úgy anyagilag szíveskedjetek érteni. Így aztán, Ő is a pénzre koncentrált, és nem figyelt a mellékkörülményekre. Aztán ugye, a szülőjéért aggódó gyermek esete is fennforog. Igaza van abban, hogy a gyermek, ha csak teheti, segítse, a jó édesanyját. Biztos ez is közrejátszott ebben a nem kívánatos kimenetelű eseményben, hogy becsapták. Most csak gondoljátok magatokat az Ő helyébe. Ti talán nem adnátok meg anyátok bankszámlaszámát? - hogy utaljanak rá 800 millió forintot. Ezen csekély összeggel is biztosítva a szeretett személy nyugodt öregnapjait. Hát ennyire szívtelenek nem lehettek Ti se. Miért most jelentette fel? Elfogyott a türelme. Ennyi idő után kétségtelenné vált, hogy a milliók nem kerülnek anyukához. Nagyon tévedtek, ez az egész buli, nem a választási hajcihő része. Nem, arról van szó, hogy egyéb ügyekről eltereljék a figyelmet Bizony nem. Egy anyjáért aggódó fiúgyermek lépéséről beszélhetünk, amikor vélt igazáért kiáll, és jogi útra tereli a történéseket, attól várva a megoldást. Itt most visszatérnék, ahhoz a szálhoz, amikor minket csaptak be. Rossz hírem van Lajosom. A bíróság tökéletesen alkalmatlan, arra, hogy egy csaló sikkasztóval szemben eljárjon. Teszem hozzá, a végrehajtót sem érdekli a dolog. Neki, mindjárt az elején lepengeted a részét. Kapsz tőle időnként, egy hitegető levelet. Olyasmit, mint amiket Ti irkáltok így választás előtt. Most mondhatjátok, hogy megint megvédtem Lajit. Hát megérdemli. -.appa.