appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Levél Gizinek   (7) 

2017. december 20. 20:45 - appasztorik

Hát Gizus, ez a levelezés átka. Természetes, hogy nem ismerlek. Egy pár levélből levont következtetéseim vannak veled kapcsolatban. Úgy vélem mégis, nincs arra szükség, hogy megismerjelek. Attól, még levelezgethetünk. Egyébként is. Kívül kell maradnom. Nem kötelezhetem el magam. Olyan terapeutaféle lettem nálad. Nincs igazad! Az ember nem tudja magát objektíven szemlélni. Mindjárt az elején ellentmondásba keveredtél. Azt mondtad: jó volt Gézával. Aztán, azt mondod: a facebookon hiányt pótoltál. Lásd be, bár nem könnyű. Függővé váltál. Rontott a helyzeten, hogy személlyel kapcsolatban is függő lettél. Vélem, olyan tulajdonságokkal ruháztad fel, amik nem voltak valósak. A nagy egyetértés, mindkettőtök részéről sminkelt lehetett. Részedről biztos, hisz írtad, hogy nem akartál súrlódást a kapcsolatban. Ez előbb utóbb terhessé válik, mind a két fél számára, és összezördülések alakulnak ki. Lehetett ez miattad is. Addig-addig próbáltál idomulni, hogy megváltozott a dolgokhoz való hozzáállásod. Sokkal érzékenyebb lettél. Mondhatjuk úgy is, sértődékenyebb. Ne is kezdj el tiltakozni. Tudom, most ezt teszed. Most, azt éled meg, amikor nyugtatgatod magad, hogy nem is hiányzik neked ez a kapcsolat. Valld be, hogy: de igen. Nagyon. Mindez, amit most csinálsz pótcselekvés. Gondold végig. Velem újra felvetted a kapcsolatot. Régi ismerősöddel újra összejöttök. Ezekkel próbálod elterelni a figyelmedet. Hosszú sorokban ecsetelgeted, hogy már alig hiányzik. Ez nem arra vall, hogy tényleg úgy lenne, amint azt mondod. A téli elfoglaltságokkal kapcsolatban, ami a szállodában van, megkérdezhetem Lacit. Mi módon?, hogy keveredtek oda. Ő, egyébként böngészi az internetet. Kikeresi, mire hol van akció, és kihasználva, az ingyenes utazást elmegy, és megveszi. Az biztos, hogy a neten találta, ezt a lehetőséget is. Szerintem, az idén is lesz, hisz ilyenkor a szállodák kihasználtsága rosszabb. Zarándokút. Megkérdezhetem Ritukát: Ő melyiken volt? Nem tudom vett e szuper bakancsot? Ő sem bízott benne, hogy meg tudja tenni. Azt mondta, hogy az elején nehéznek találta, de egyre inkább úgy érezte, erőt ad neki az Úr. Mondhatnám, bízz Istenben. Nálunk, reformátusoknál nincs zarándoklat. Ebből a szempontból, egy jobb vallás. Jut eszembe. Mikor Szegeden voltunk Zsuzsival, akkor az alsóvárosi templomban voltak kifüggesztve cetlik. Azok közt volt zarándokút is. Meglepődtem, milyen olcsón. És íme, amit mondtam. Visszakanyarodtál több soron át, a barátnőddel való kapcsolatra. Készséggel elhiszem, hogy őt nem árasztottad el a saját problémáiddal. (teszem hozzá zárójelben, ha ezt tetted, amit velem, akkor igen (engem ne számítsunk, mert terapeutaként funkcionálok)) Meglehet szerette volna kipanaszkodni magát, és úgy érezte nem hagyod. Ha, nem így volt, akkor eshettél a másik végletbe. Annyira akartál segíteni, megérteni, hogy az ment az agyára. Na, most olvasom, hogy tettél ilyen nagy megértési kísérletet. A keleti, figyelem elterelő technikák jók. Mi Európaiak nehezen tudunk ráállni. Sajnáljuk rá az időt. Gizi. Nem hiszem, hogy egy embert meglehet ismerni. Az emberek, szerepeket játszanak. Te is. Most is. Az utolsó részben, megint visszatértél a barátnőhöz. Ismételgetve, hogy nem is. Azt javaslom, olvasd el a leveled újra. Számold meg, hány sor szól a barátnődről. Vedd bele azt is, hogy miket teszel ellene, hogy ne hiányozzon. Jelöld be színnel a levélen. Kapsz egy nagyon színes oldalt. Ne csalj, hogy az nem közvetlenül az! Nem rossz ez, amit csinálsz, ha segít feldolgozni a dolgokat. Ha, segít? Úgy látom, sok ebben a hitegetés. Engem ne győzz meg, milyen remekül is vagy. Nem vagy remekül. Hogy abbahagytad a posztolást: megold e valamit? Én, éppen azt mondom, irkálj. Amíg irkálsz, eltereled a figyelmed. Ja, még egy dolog. A múltkor Te vetetted fel, hogy nem fogsz mindig írni. Nincs is erre szükség. Nálam is csúszhatnak a dolgok. Egy illetőnek akarok egy levelet írni. Már négyszer futottam neki. Én úgy vagyok vele, hogy irkálok hajnalban, és kikapcsolom a gépet. Nem vagyok függő. Bejött, hogy újra fogadja a Poet a verseimet, ott is csak válaszolgatni kell. Átnézegetni, amik megjelentek. Nem akarok a számítógép világában elmerülni. Van, hogy irkálok napközben, de a net nincs bekapcsolva. Kihúzom, a dugót, a konnektorból.   ü. pgy.  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr6613515095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása