Az írás nyomokban Orbánt tartalmaz. Ez azonban, nem rontja a bejegyzés élvezeti értékét, olvasmányosságát, és nem utolsó sorban, érthetőségét.

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy határ a csillagos ég (nyugdíjkorhatárilag). Azért ez, nem teljesen így van. Azt mondja, egy Orman nevű ember, hogy dógozzanak jó sokáig az emberek. Nagyon egyszerűen magyarázza, hogy: miért? Mert egy idióta, harsogjátok kórusban, de most nem erről van szó, ez máslapra tartozik. Én semmi szín alatt, nem mondanák ilyet, mégiscsak valami tudósféle ember. (Ebből következik, hogy sose látott még közelről olyan embert, aki dolgozik, ha mégis, akkor se ismerte fel a nyomorultat). Felhívnám még a figyelmeteket, hogy jól van írva. Tehát nem Orbán. Orbán egyébként se tudós, hanem miniszterelnök. Na, ehhez tartsátok magatokat. Szóval ez, a fickó kiókumlálta, hogy az emberek jövedelme, az évek múlásával növekszik. Eszerint a dolgozó ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait. Most már aztán, Ti is beláthatjátok, hogy nade milyen kár is vóna hatvan évesen abbahagyni a munkát, oszt nyugdíjba menni. A kéne még. Még jó, hogy az nem jutott eszébe, hogy 70-80 éves kora között még többet keres, az ember. Még kevesebbel is beéri, így még több a megtakarítása. Már aki megéli, azt a kort. (Aki meghal annak még kevesebb az igénye. Igaz, annak többnyire jövedelme sincs). Merülnek fel kérdések, az ellenzők szerint. Mi a helyzet a nehéz fizikai munkát végzőkkel? A magasban dolgozókkal? Megnyugtatlak benneteket ez nem kérdés. Mi, magyarok erre tudjuk a választ. Egy politikus polgártársunk megadta a megoldást. Egy bizonyos kort elérve, munkakört kell váltani. Na? Erre azért, nem gondoltatok volna, a magatok hitvány eszitűl. Ugye-ugye? Nyílván, ehhez szakmát is kell tanulni. De! Mi az egy öregedő embernek? Ráér. Más vélemény szerint: vannak, akik nem szerették azt a munkát, amit végeztek. Kénytelen, kelletlen végezték, a megélhetés miatt. Ez se gond. Ha már, 50 évet kibírtak abban a munkakörben. Bírják, még ki azt a tíz évet. A mán semmi. Aztán, emlékszem. (De, ez még az átkosban volt, 2011 végéig). Az ötvenöt éves nagymamák felügyeltek az unokákra. A hatvanéves nagyapák is fociztak még egyet-egyet. Mi lesz az utódok patyolgatásával? Azt azért nem mondhatják az anyukáknak, hogy szüljenek 55 évesen. Azaz mondhatják, csak amilyen maguknak valók ezek a mai asszonkák, képesek lennének, és nem látnák be, hogy ez fontos nemzeti érdek. Most olyan aprósággal, hogy biológiai gátjai is vannak a dolognak, ne foglalkozzunk. Aztán van egy dolog, amivel a nagyeszűek nem gondoltak. Az ember, ahogy öregszik egyre rosszabbá válik az egészségi állapota. Ez sem akarat kérdése. Hinnye hajjátok, öregszem, hát mostantól betegeskedek már olykor, olykor. Úgy illik. Az sem úgy van, hogy na jó: ha, az állam úgy akarja, hogy maradjak egészséges, akkor én hallgatok rájuk. Miért mondom én ezt? Minél tovább nyúzzák, az embert, annál valószínűbb, hogy megbetegszik, és a nagyon bölcs, és nagyon körültekintő álam rengeteg pénzt ad ki a gyógyításra. (A múltkoriban irkáltam róla, hogy azért hazánkban, az öregek nem kapják meg ugyanazt a gyógykezelést, mint a fiatalabbak). Legalábbis, egy normális társadalomban gyógyítják őket. Eddig tapasztalhatátok, hogy nem kedvelem az amerikaiakat. De! Olvastam, hogy ők úgy akarják megoldani, az egészségügyi kiadások csökkentését, hogy hamarabb kellene nyugdíjba küldeni az embereket. Ezáltal hamarabb tudnak pihenni. Nem romlik tovább, az egészségük, minek következtében az államnak kevesebb kiadása lesz. És! Nem ez az egyetlen, ami miatt dicsérem az amerikaiakat. Sokan tudják, – akik nem, azok most megtudják – hogy van egy hivatalos lista, ami kategorizálva tartalmazza a rákkeltő anyagokat. Nos, az amerikaiak, erre a listára felvették az éjszakás műszakot. Egyszer, ennek boncolgatására is fordítok majd egy kis időt. Most záró momentumként, még megdicsérem a mi kormányunkat is. (Ez a momentum, nem az a Momentum, amelyik párt, meg mozgalom, és semmi esetre se pénzszerzési szélhámosság, mint azt rosszhiszemű kommentezők tudni vélik). Helyes módon, megvizsgálják a munkaköröket, veszélyeztetés szempontjából. Ennek eredményként fognak dönteni arról, hogy a veszélyes munkakörben dolgozók milyen ellentételezést kapjanak. Szóba jöhet munkaidő kedvezmény, vagy akár nyugdíjkorhatár csökkentés. Akármit is mondotok, vagy gondoltok, ez igazán szimpatikus megközelítése a dolgoknak. Legalábbis, az én véleményem szerint. -.appa.