Ha, magam maradok, akkor sem szeretem Amerikát. Nem mondom, hogy semmi jót nem kaptam, mert egyszer a nagynéném, hozott nekem egy Wrangler farmerdzsekit. Na, az jó volt, meg még egészen sokáig. Egyébként meg úgy van, mint a kollégiumban, mondta Láng Kálmán igazgató úr. Amerika, a világ csendőrének szerepében tetszeleg. Mondhatta persze Takács százados elvtárs is, határőr koromban. Vagy, Póka százados, szintén határőr koromban. Ő volt a polhá (politikai helyettes tiszt), a századnál. Egyébként meg, hogy kimondta, nem eldöntendő kérdés. Legalábbis nem olyan, ami különösebben fontos lenne. Bizonyos vagyok abban, hogy ezt ők is, úgy hallották valahol, valakitől, mint én: ki tudja melyiküktől? Ami meglepő, hogy a mondás mind a mai napig igaz. Dacára annak, hogy most nem, a hatvanas évek második fele, vagy a hetvenes évek első fele van. Most. Amerika, Trump. El kell ismernünk, ha hinni lehet az írásnak, júliusban 209 ezer új munkahely született. A mi Viktorunk 1 milliót ígért, igaz tíz évre. Most mondhatjuk, szegény ember az, aki ígérni sem tud. Aztán akkora országban, könnyű annyi munkahelyet létrehozni. Az is igaz, hogy Trump bácsi, jóval több munkahelyet teremtett, mint amennyit a közgazdászok előre jeleztek. Tudjátok, ezek, azok az emberek, akik elrendezik papíron a pénz sorsát. Kényükre, kedvükre, javítanak, vagy rontanak, a pénzügyi világban. Fellendülést, vagy válságot kreálva. Ha, azt nézzük, hogy a fellendülés, elsősorban az éttermekben, a szolgáltatásokban, az egészségügyben jelentkezett. Ott bővültek a lehetőségek, akkor azt mondhatjuk, hogy ez nálunk is menne. Aztán megindult a munkaerő-felvétel a bányászatban is. Ezt is megtehetnénk.  Hol elsorvasztjuk a bányászatunk, hol azt mondjuk, újra indítjuk.  Amerikában a munkanélküliség jelenleg 4,3 százalékos, ami úgy gondolom, nálunk is hasonló mértékű. Láthatjátok, milyen jók vagyunk. Azt ígérik egyébként, hogy a közmunka lehetőség továbbra is egyre csökkenni fog. Már csak azért is, mert azt várják, hogy az emberek átkerülnek a versenyszférába.  Mi is az a, versenyszféra?- kérdezhetnénk.  Azt mondja az írás. Versenyszféra: a társadalomnak, különösen a gazdaságnak az a része, amelyet a piaci verseny körülményei és követelményei határoznak meg. Most tekintsünk el attól, hogy a piacot, a közgazdászok, bankárok, politikusok triumvirátus által megvalósított szélhámosságok által irányítják. Fújják a lufit, míg ki nem pukkan. Szerencsére, egymás körmét is fújják, hogy ne legyen zsizsa, ha valamelyikük parázsba nyúl. Szóval jól kiegészítik egymást. Segítik egymást. Azt hiszem, könnyen megjósolhatjuk. hogy a jelenlegi közmunka zöme, nem az, amiből a meghatározásnak megfelelő munkaerő kikerülhet. Apropó. Munkaerő. Támadják szegény Mészáros Lőrincet, a milliárdjai miatt. Ugyan miért? Hozok nektek, egy amerikai példát. Mondok én nektek valamit Mc Gregorról. Vízvezeték-szerelőből lett a világ legnépszerűbb MMA-harcosa. Ide figyeljetek drágáim, itt is meg van a lehetőség, nem csak Amerikában. A mi nemzeti Lőrincünk, gázszerelő is. Akkor meg ne csodálkozzatok azon, hogy többre vitte, mint egy kis sima, egyszerű mezei vízvezeték szerelő. Sok igen értékes tudást tártam itt elejbetek. Szíveskedjetek hasznosítani.  Bocsájtassék meg nekem, de ezennel ragadom meg az alkalmat, hogy minden Lőrincnek, és Viktornak, kellemes névnapot kívánjak, erőben, és egészségben. Ímé, ez egy kivételes alkalom. Nem szoktam köszöntgetni, de lássátok be, hogy minden idők Magyar miniszterelnöke, és minden idők legsikeresebb magyar vállalkozója, ennyit igazán megérdemel. Kérem magatokban tartani, azon ízetlenkedést, hogy még többet is, csak egy jó bíró kellene hozzá.               -.appa.