Bukfencet semmiképpen ne! Miért kérdeztem ilyet? Mert nem tudom mi okból, de a legutóbbi gondolódzkodás megmozgatta a fantáziát. Arra gondoltam, hogy nem a sóhintés (sóvetés) miatt történt a dolog. Pedig, amint azt kifejtettem a Himalája só egy csodálatos anyag. Ha, hinni lehet a történelemnek, akkor szelet kell vetni, ahhoz, hogy vihart arassunk. Mégis, azt gyanítom, hogy itt az olimpia volt a kulcs szó. Mellé nem is valami szépséges asszonykáról volt szó, hanem a sport rendezvényről, ami négyévente kerül megrendezésre. Legfőbbképpen pedig, amit akár mi is megrendezhetünk, vagy rendezhettünk volna. Gondoljatok bele. Az utóbbi idők első olimpiája lett volna, ami nem veszteséges. Az első Európai, ócsó olimpia lett volna. És itt maradt volna, nekünk a sok felújított ház. A kifejlesztett infrastruktúra. Szóval, most irigykedhetünk a rendező országra. Egy dolog eszembe jutott. Van arra garancia, hogy nálunk is nyereséges lenne egy olimpia. Azt eltudom gondolni, hogy egy Olimpia tényleg nyereséges lenne. Most megnyugtatásul egy verset biggyesztek ide, aminek címén lehet meditálni.

Bölcs(ess)ég

Emlékezzetek! Azt tartja a mondás.

Az élet meggy tovább.

Tényleg savanyú. Úgy, hogy nem hazugság.

Eddig a versike. Döntsétek el. A bölcs essen, vagy az ég?

                                                                               -.appa.