Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy mindent tudunk a fényről. Hozta nekünk Lucifer, (Fényhozó) aztán örüljünk neki, hogy van. Különben bóklászhatnánk itt a sötétben. Orra buknánk a mindenféle ott hagyott dolgokban. Azt se tudnánk, mikor van nappal, mikor van éjszaka. Úgy vélem az emberek mindig is foglalkoztak a fénnyel. Időszámításunk előtt 500 évvel, már biztosan. Ismerték a fénytörő, és fényvisszaverő anyagokat. Voltak ilyen kezdetleges eszközök. Emlegettem, ugye Platont. Voltak ellen vélemények. Arisztotelész például, azt vallotta, hogy nincsenek látósugaraink, Platon tanításával ellentétben. Ő Démokritosz leváló atomréteg észlelésének elméletét fogadta el. Epikurosz már azt is tudta, hogy a tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki. Itt most ne arra gondoljon senki, hogy felkapcsolja a villanyt.  Ilyenkor, mesterségesen gerjesztjük a fényt. Az objektumok fényt vernek vissza. Valamilyen fényforrás fényét.  A felénk verődött fényt látjuk. Fénykibocsájtás történik a lumineszkálás egyik esetében, a fluoreszkálás esetén is. (az anyag különböző hullámhosszúságú elektromágneses hullámokat, mondjuk fényt nyel el) Ebben az esetben az anyagból kiinduló felénk tartó fényt látjuk. (hosszabb a kibocsájtott fény hullámhossza, mint amit elnyelt) A lumineszcencia másik esete a fluoreszkálás. Ebben az esetben a megkötött fényt később bocsájtja ki az anyag. Említsem meg Ptolemaioszt, (i.e. I. század). Ő megmérte a különböző sűrűségű közegek közeghatárain létrejövő törésszögeket. Ismételjük csak át, mit is tudunk. A fény több különböző (úgy értve hullámhosszúságú) transzverzális hullám. Abban az értelemben is több, hogy az egy hullámhosszúságú fény is két komponensből áll, hiszen elektromágneses hullám. Amelyben ugye van egy elektromos és egy mágneses hullám. A fény transzverzális hullám. Az ilyen hullámban, a szükségszerű rezgések kitérése, a terjedési irányra merőleges. Az elektromágneses rezgésben az elektromos hullámra 90º-ban elfordulva mozog, egy mágneses hullám. Hétköznapjainkban mondogatunk olyat (én nem) fénysebességgel megy. Mennyi a fénysebessége? Elképzelhetetlenül nagy. A leggyorsabb vadászgépek (szuperszonikus repülése) háromszoros hangsebessége, (15 000 méter magasan 1060 km/h) vagy az űrhajó szökési sebessége ( a Föld esetében az első kozmikus sebesség 7,91 km/s) a fényhez képest beszedált csiga. Ennyi mellé duma után lássuk a fénysebességet. Mivel kerekítenek, azt mondjuk, hogy a fény vákuumban 300 000 km/s sebességgel terjed.  (igazándiból 299 792 458 km/s) Szeretném felhívni a figyelmet a mértékegységre. (Kilométer/másodperc). Egy kis történelem. A XIX. század végén, Maxwell határozta meg az elektromágneses hullámok széles tartományát. Amint azt tanultuk van UV és IV fény is.  A látható fény hullámhossza, ha már kerekítgetünk 400 - 800 nanométeres sávban lett megállapítva. (igazándiból 390 és 750 nm) Maxwel azt is. Kimutatta, hogy a fény terjedése vákuumban is lehetséges. Ez, az elektromágneses hullámok sajátsága. A többi hullám nem terjed vákuumban.  -.appa.