appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás a tudatos emberi cselekvésről

2016. december 07. 16:18 - appasztorik

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy az ember tudatosan alakítja az életét, a környezetét. Teszem hozzá, már amennyire. Miért mondom ezt? Gondoljatok bele. Mindenki alakít valamit, amiből aztán lesz valami. Mondhatjuk persze, hogy az ember próbál valami állandóságot, biztos pontot hozni a világba. A gondolkodók a maguk módszereivel próbálják megnyugtatóan megmagyarázni a világ működését. A fizikusok agyalnak egy egyenlet létrehozásán, amely majd rendet teremt, a sok egyenlet között, mely hivatott leírni a világ működését, amely mindent megmagyaráz. Ezzel kapcsolatban roppant pesszimista vagyok. Hamarabb lesz vége az emberi életnek, (értsd alatta az emberiséget) mintsem hogy sikerülne a világot megmagyarázni, nem hogy egy egyenlettel leírni. Mind eközben a világ a rendezetlenség felé halad, ami emberi szemmel nézve nem logikus, irracionális. Emlékezzetek csak a bibliára. Istent nem volt szabad látni. Aztán nem volt szabad emberi formában ábrázolni sem. A görögök még ábrázoltak Isteneket. A római katolikusoknál, a főoltár feletti háromszögben található szem Isten jelenlétét jelképezi. Mindent látó szem. Na, most ez a szem nem feltétlenül csak kontrolál, de a gondoskodást is jelképezi. Nem mellesleg az óegyiptomi mitológiából származtatható, de a buddhizmusban is megtalálható. A korán megtiltotta, az alakos jellegű ábrázolást, templomaikat (mecset) ugyan díszítik. Szőnyegekkel, ezt az Iszlám fejlesztette ki igazán. Ez, az arabeszk. Megjegyzem, hogy Erdélyben jártam olyan templomban, ahol sok szőnyeg volt a falakon elhelyezve. Hirtelenjében meg nem mondom, hogy hol. Zömében azonban elmondhatjuk, hogy a templomok falait képekkel, freskókkal díszítették, ezáltal is védvén ezeket a helyeket. Hozzáteszem, hogy a templomok hideg nyirkos falán ezen éghajlatok alatt a szőnyegek tönkre mennek. A református templomokban, nem volt emberábrázolás. A legrégebbiekben vannak életfák. A plafonok kazettái festettek. Kis templomoknál előfordul, hogy a mennyezet hajópadlószerűen van borítva. Világoskékre van festve, amelyen esetenként sárga csillagok vannak. Ha belegondoltok, a templomokon nagy ablakok találhatóak, amelyen beáramlik a fény. Ennek fontos szerepe van. a fény Isten dicsőségét hirdeti, szimbolizálva a tisztaságot és a jóságot. Az ember, amint azt már említettük volt szereti hinni, többek között azt is, hogy Ő milyen fontos ember. Azt is szereti megmutatni, milyen hatalma van. Ennek prezentálására a hatalomjelképeit használja. Miben valósul ez meg? Nagy házat építtet, nagy tévét vesz, nagy autót. Nagyobb medencét csináltat a kertbe, mint a szomszédoknak van. Mindezek jelzik az illető személy fontosságát. A fontos emberek nem szeretik, ha tudnak róluk sok mindent, ezért megpróbálnak elbújni a világszeme elől. Ezért aztán nagy kerítést is építenek. Annyi tartozik a világra, amennyit Ők láttatni engednek. A nagy házban, el lehet bújni a kíváncsi szemek elől. Megfigyelhető az is, hogy az autókban is egyre sötétebb üvegek vannak. Érdekessége a dolognak, hogy az ember társadalmilag is hajlamos arra, hogy mutassa, milyen nagy dolgokra képes. Sokemeletes, nagy házakat építenek. Dubaiban, mesterséges szigetet építenek a tengerbe, sípályát a sivatagba. Nem kis adag, fennhéjázás is van ezekben a dolgokban, akár egyéni, akár társadalmi szempontból nézzük. Könnyű belátni, hogy mindezek, a pazar látványosságok, óriási pazarlások is egyben. Pénzben és természeti értékekben egyaránt. Ide kell sorolnunk a bevásárló központokat is. Igaz, művízesés mellett, a művirágok és műfák mellett élő növények is vannak, kis tavakban esetenként színes halacskák úszkálnak. De, gondoljunk bele, azoknak a hatalmas funkció nélküli tereknek, a fűtése és hűtése milyen irgalmatlan pénzeket visz el. Hankiss vet fel valami olyasmit, hogy ezek a modern bevásárlóközpontok a templomok funkcióiból vesznek át. Sok ember tud egyszerre megjelenni, látványos külső és belső, nagy terek vannak, fényben sincs hiány. Azt hiszem nincs meg az elmélyülés lehetősége. Nem érinti meg az embert az áhítat. Bár, ahogy némely hölgyek a kirakatokat tudják nézni, annyira ebben sem vagyok biztos, hogy részükre nem valósul meg azon állapot.   -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr5812031029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása