Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy az ember életének van értelme. Hát nem. Valamilyen szempontból, valószínűsíthető, hogy van értelme az életünknek. Ez, azonban nem látható be egy könnyen. Megnyugtatásul. Isten kimérte a tudás határát. Kétségtelen, hogy egy energia tengerből felbukkanunk és látszólag megjelenünk, mint rendezett anyag. Valóságnak fogjuk fel ezt az állapotunkat. Megéljük a mindennapokat. Tudatosan cselekszünk benne. Igazából, a hatalmas energia mező, - amelyben minden mindennel összefüggésben van – kiosztja szerepeinket, mondhatni, ránk testálja teendőinket a világban. Az ember azt hiszi, amit létrehoz: társadalmat, civilizációt, vagy nevezzük, aminek akarjuk, az jó. Ezzel szemben, végig tekintve az emberiség történelmén, egyetlen civilizáció, vagy társadalom sem maradt fenn. Abba én most nem mennék bele, hogy ez miért van így. (már csak azért sem, mert kitudhatja ebben a kérdésben a tutit) Léphetnek fel olyan ellentétes erők, amelyek bontják, ellene hatnak a fennálló morfogenetikus mezőnek. Az ember mégis, mindég úgy tesz, mintha értelmezni tudná, mintha lenne értelme annak, amit csinál, mintha az életének lenne értelme. Úgy tesz, mintha szabadon cselekedne. Azt könnyű belátni, hogy egy determinált világegyetemben, ennek nulla a valószínűsége. Saját becsapásunk érdekében látszat dolgokat hozunk létre. Teszem hozzá, azért ezt sem teljes szabad akaratunkból. Társadalom, civilizáció, kultúra. Van ezeknek a fogalmaknak, dolgoknak meghatározása, az kétségtelen. Ha, őszinték akarunk lenni, akkor be kell látnunk, hogy mindezek, meghatározhatatlan és megfoghatatlan valamik. Az ember próbálja meghatározni, rendszerezni a dolgokat. Toldozza, foldozza, kiegészíti. Sikertelenül. Gyakorlatilag a káosz nő vele. A sok rendszer ellent mond egymásnak. De hát: miért is lenne rend? A világegyetem ezen részén entrópia növekedés van. Ha, azt feltételezzük, hogy a világegyetemben van ellentételezés. Egyensúly van. Akkor ebből következnie kellene, hogy valahol éppen a rendezettség nő. Az is lehet, hogy egy ideig (mindenütt) a rendezetlenség nő, aztán fordul a kocka és elindulnak a folyamatok a rendezettség felé. Ez nekem valószínűtlennek tűnik. Ezekkel kapcsolatban feltételezésekre tudunk hagyatkozni. Nem tudhatjuk, hogy a hatalmas energia tengerből mi kerül elő. Ugye, az nyilvánvaló, hogy ebben az energia dzsumbujban, benne vannak a gondolatok is, amik valami szisztéma szerint, vagy véletlenszerűen előbukkannak. Valamilyen módon, tudások átadódnak. Hozom itt fel példának a századik majom esetét, vagy a kék cinkéket. A megszerzett tudás, olyan területeken bukkan fel, ahol addig nem alkalmazták.     -.appa.