appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Félelem és remény

2016. június 30. 05:48 - appasztorik

Rettegtem. Uralt a hangulat, hogy

elkövetek valami badarságot,

és az egészet újra gondolod.

Féltem elveszítem a barátságod.

 

És íme, hogy elveszett,

nyertem egy szerelmet.

 

Immár hiszek benne,

ide írom e versbe,

hogy Te vagy az igazi.

Kell hinni és akarni,

nem hibát keresni,

és egymást bántani.

 

Hogy is fejezhetném ki szavakkal.

Nem tudok mihez kezdeni magammal,

mint erőmű az atom salakkal.

 

Nincs kétkedés,. Ez az érzés,

kissé bölcselkedő.

Írható szavakkal,

de már nem törölhető

egy del paranccsal.

 

Azt remélem, hogy egyszer,

összefonódott testtel,

szerelemben megpihenve,

és megint újra kezdve,

érzem a testünket.

Érezzem a tested,

ahogy remeg,

ahogy a szerelemnek

engedelmeskedett.

 

Ne feledd, hogy döntésed végleges.

Jól gondold meg, mielőtt megteszed,

mert én képzem majd az emlékeidet.

Mond kérlek. Akarsz-e új emlékeket?

                                                             -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr48855674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása