appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás még egy kicsit, a társadalomról.

2015. december 01. 14:48 - appasztorik

Szeretett testvéreim akik vagytok a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy ezt is úgy elfelejtem folytatni, mint a többi felvetett témát. Hát nem. Ugye azt megtapasztaltuk, hogy mindenre van tudomány. Miért pont a társadalomra ne lenne? Melyik tudomány foglalkozik ezzel? Úgy van. A társadalomtudomány. Szerintem nincs ebben semmi meglepő. Ebből következik aztán, hogy van egy társadalomtudományos meghatározása annak, hogy mi a társadalom. Bizonyítandó idézek, A. Giddens Szociológia című könyvéből. „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.” Ez bizony komoly dolog, de amondó vagyok, rágicsáljuk meg kicsinység ezt a néhány mondatot. Nem kevesebbet állít, minthogy bármely megátalkodott politikai rendszerben is van társadalom. Minden tudományoskodás nélkül, a leghétköznapibb értelmezést elővéve is, ez bizony megállja a helyét. Embercsoport és slussz passz. DE! Mit takar, az eltérő identitás? (önazonosság, azonosságtudat) Kicsit (vagy nem kicsit) sarkítva az értelmezést, (a különállás kell) mi attól vagyunk jók, ti meg attól vagytok alávalók. Ez is igaz bármely embercsoportra. Azt azért már vitathatjuk, hogy a vadászó gyűjtögető közösségek irányítása politikai rendszer által történt volna. A másik szélsőség. Azért egy milliárd ember akkora tömeg, hogy az már több mint társadalom. Kis hazánk nem nagy, (jól megerősítettem a kitételem) ettől még jól elkülönül Pest és a vidék. A keleti országrész a nyugatitól. A „fejlett országrész” nem is érti a másiknak mi a problémája. A közmunkát, - a politikusok kedvéért – nevezhetjük munkának. De, ez nem biztos megélhetés. Márpedig egy társadalom tagjainak meg kellene tudni élni. Ha politikus lennék, azt mondanám, hogy biztonságban, emberhez méltó módon és emberhez méltó szociális körülmények között, lelki egészségben. Ezzel, mint politikus meg is tettem mindent az emberiségért. Lehet persze erre azt mondani, hogy ne foglalkozunk ezekkel a marginális rétegekkel. Maguknak köszönhetik, hogy a társadalom perifériájára szorultak. Biztos van olyan is. De, amikor társadalmak szakadnak ki a társadalomból, akkor baj van. Nem mentegetni akarom magunkat (magyarokat). Ez nem magyar sajátosság. Ez jellemzi földünket. Kirekeszteni embereket, hogy az uralmon lévőknek még több legyen. Hangzatos ígéretekkel magunk mögé állítani az embereket. Ezek az eszmék váltogatják egymást. Manapság újfent a vallás a legalkalmasabb. Miközben békéről és szeretetről „papolnak” minden a hatalomról szól, pontosabban annak a megszerzéséről. Gondoljunk vissza. Keresztes háború. A II. világháborúban a pápa megáldotta fegyvereket. Ne hagyjuk ki az Iszlám államot se. Ők is a vallást használják fel arra, hogy a maguk politikai hatalmát megszilárdítsák. A képlet egyszerű. Mindig vannak emberek, akik úgy érzik, el vannak nyomva, ki vannak zsákmányolva. Sajnos ez igaz is. Minden politikai elit elnyom és kizsákmányol ember csoportokat. (tudom nem illik, de emlékezzünk Leninre: rövidítve, az állam egy erőszakszervezet) Azt mondta: „az állam az uralkodó osztály politikai hatalmának legfőbb szerve, amelynek feladata az uralkodó osztály érdekeinek védelme, a fennálló termelési és társadalmi viszonyok fenntartása, a vele szemben álló társadalmi-politikai erők elnyomása, a társadalom ügyeinek az uralkodó osztály érdekeinek megfelelő intézése és irányítása, az uralkodó osztály érdekeinek védelme külső erőkkel szemben.” Most is itt tartunk. Lelkileg úgy néz ki a dolog, hogy aki valamilyen pozíciót elért, meg van győződve, hogy neki több jár, mint az alja népnek. Ilyen furcsa szerzet az ember. Ne bánkódjatok ezen. Nem sokára Mikulás, meg Karácsony és elárasztja az embereket a jóság. Verseny van: hogy ki? Mennyi cipős dobozt rak tele ajándékkal. Ilyenkor pár napra ráeszmélnek az emberek, hogy van jóság is a világon. Nehogy bevegyétek már. Süketeltem egyet, csak becsaptalak benneteket. Képmutatás az egész (mint minden egyéb.                                                           -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr18130206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása