appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

okhatározói mellékmondatok (53)

2015. április 10. 09:03 - appasztorik

mert,

gondolkodott már azon hogyan is lehet elkapni az édszt—nyílván könnyen—ha nem így lenne nem lenne ennyi édsz beteg—eddig a pontig igaz is—a legegyszerűbben úgy hogy megbízik egy férfiban—nem egy idegenben—egy férjben—egy barátban—nem akarom védeni a férfiakat de nagyon könnyen elcsábulnak—ebben persze mi is hibásak vagyunk—egyszer úgy hogy nem törődünk a párunkkal—az meg fogja magát és más nő után néz—lehet némej nő még örül is hogy békén hagyják—másrészt pedig úgy hogy csábítóként lépünk fel—most ne beszéljünk az üzletszerű dolgokról—maradjunk szigorúan azok között a keretek között amikor tisztességes családanyák fertőznek meg tisztességes családapákat—és fordítva—ebben önnek természetesen igaza van—aki könnyen létesít nemi kapcsolatot az gyanús—az mással is könnyen létesít—eddig tehát meg van a dolog—az jön most hogy a tékozló fiúnak megbocsátanak—látja—ugye avult a biblia—abban pedig rengeteg egészségügyi és morális előírást rögzítettek—nos akkor még nem volt ez a fajta betegség—akkor az egyszerűbb is megfelelt—egyre körmönfontabb betegséget kell produkálnia a természetnek ahhoz hogy megfelelő hatékonysággal irtsa az emberiséget—szóval jön a tékozló fiú és magunkba fogadjuk őt—örömmel bocsátunk meg—és plántálódik el—hát nem az új élet hanem a halál—ez benne az ördögi—a genetikai kód ami arra szólít fel hogy párosodjunk elnyomja az óvatosságot—megtért a szemünk fénye akiben megbízunk—és újra összekötjük az életünk—amíg a halál el nem választ—és valóban—miközben élet igenlésről szól a kéj—a kór csempészi be magát—ezekről ugye nem szól híradó—kábítószeresek fertőzött tűji—az elején hatásos volt a propaganda—karcolás a kezem és kiserkent a vér—mi a teendő hogy ne kapjam el az édszt—na ja magamtól

mert,

mindég adódnak az ember életében új jelek—aztán vagy őszre veszi vagy nem—meg egyáltalán tud-e valamit kezdeni vele—egyáltalán soká lesz még ősz hogy észre vehessem—mondod a szerelem csodálatos dolog—meg az emberi kapcsolatok—hogy a szakítás fájdalommal jár de mégis csak azzal teljes az emberi élet—hogy mindezek nélkül az ember élete sivár—mit ér akkor az egész—hát tudom én—kérdezhetnék vissza—és jut eszembe—ki tudja milyen csodálatos dolgokon mennénk mi—mehetnénk mi keresztül—ha teszem azt nem ismerjük meg egymást—lehet pont most fecséreljük el egymás idejét—na persze abban igazad van—akár pozitív—akár negatív egy élmény azt valóban meg kell élni—hogy is értsem én ezt—azonosulni vele—elfogadni—nem is tudom mi a hejesebb kifejezés—te biztos tudod—néha—nem is néha—sokszor irigyellek—hogy te tudod ezeket a dolgokat—és persze hogy az érzés meg az élmény az más—de még mennyire—úgy hogy értem én a felvetésed—pontosabban van egy értelmezésem—ami nem feltétlenül az ami a tied—mármint amit te értesz alatta—az okos könyvek szerint a nők másként élik meg a dolgokat—ami nem is biztos hogy igaz—de nagyon tudományosan hangzik—pedig hát bármejik egyszerű marha ember is beláthatja hogy ez így van—vagy így is lehet—nos valóban mások a nők—mondom—nem kérdezem—vagyis elkülönülnek—fizikailag—szellemileg—és alapvetően biológiailag is—egyszerűen más a szerepük—funkciójuk—ha szabad ilyen hüje kifejezést használnom—már mért ne szabadna—mondhatják most önök—és igazuk van—ojan mint az élet—ebben az a csodálatos hogy mindenki mást fog érteni az egészből—a nők és a férfiak—sőt a nők sem egyformán értik—a férfiak sem—és aki nem tud magyarul az meg egyáltalán nem ért semmit        .-appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr837355472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása