Nyílván az sem mindegy, hogy mellik fajta előadóról diskurálunk. Én most a színpadon előadókat fogom körbeírni. Oka. Egyszerű. Hogy ez a Gesztesi Karcsi iszik. Akinek egy ok nem elég, mert Ő egy túlbiztosított okságban hisz, annak itt van az is, hogy a közel múltban lépett fel itt Vasváriban. Többek között Kis Ramóna, Hujber Feri, meg Ő. Hármójukat azért ragadtam ki, mert a sajtó, az írott és az elektronikusan írott is előszeretettel foglalkozik velük. Az első előadás után, (mivel két előadás volt egymás után) találkoztunk néhány színésszel. Jöttek mentek, káváért, ide-oda. Aláírtak, fényképezkedtek, ha erre volt igény. Cirka négy méterről kiabáltam oda, Ferinek. Jók voltatok. Köszönte. Ezután az előadás után kezdtem gondolkozni azon: hogy is van ez? Összeirkálnak mindent Kis Ramónáról, Hujber Feriről és most Gesztesiről. Persze régebben is irkáltak. Újsághír, hogy ezt csinál, azt csinál és kivel. Arról nem esik csak szó, hogy ezeknek az embereknek, az élete, hogy a színpadon vannak. Ott alakítanak. Valakinek a lelkébe bújnak és megmutatják, hogy az milyen ember, milyen jellem és ezt nap, mint nap más alakban. Ez az életük. Ezért dolgoznak. Ezt akarják megmutatni és erről nem esik egy szó sem. Pedig az lenne a lényeg, hogy tudják meg milyen jó színész. Lehet, rosszul gondolom, de szerintem hazánkban, vagy bárhol is, sokkal több részeg van, mint jó színész. Megmerem kockáztatni, anélkül a kitétel nélkül, hogy jó, akkor is meg áll a dolog. Több részeg van, mint színész. Mégis. Nagy valószínűséggel nem olvashatunk majd olyat, hogy Kis Jeremiás Zuárd italos állapotában, nem ment be dolgozni, pedig ott várta a csoport- és művezetője.                       -.appa.