Egyszerű és mégis mindenki által értett szó. Van benne valami bensőséges. Valami bensőséges, ami a gyermekkor karácsonyaiból megmaradt. Valami olyasmi, amit szeretnénk tovább adni. Így aztán, kicsik is, nagyok is valami örömteli várakozással néznek az ünnepek elé. Mikor eljön, köszöntgetjük egymást: kellemes karácsonyt, áldott ünnepet- és talán egy pillanatra, a lelkünk mélyén komolyan is gondoljuk. Elszakadva a mindennapokat betöltő gondoktól, a politika hétköznapi csatározásaitól. Bele sem gondolunk, miért ünneplik az emberek a karácsonyt. Ősidők óta szinte minden nép nagy ünnepségeket rendezett az óév búcsúztatására és az újév köszöntésére. A Saturnalia ünnep egészem Mezopotámiáig nyúlik vissza. Így terjedt el, hogy ez egy barbár ünnep. Róma lakói Szaturnusz isten tiszteletét tartották. A császárok szabályozták ezeket az ünnepségeket. A megszokott keresztény karácsonyt a IV. század óta tartjuk. December 25, Jézus születésnapja. Az előző este a vigília. Ezek az ünnepek egybe estek a téli napforduló idejével. A tudomány nyelvén, ez a csillagászati újév. Így tehát december 25.-e környéke volt az újév kezdete. Kezdenek hosszabbodni a nappalok. A kereszténység előtti időkből származó, Legyőzhetetlen Nap születése ünnep, egybe esik a Megváltó Jézusnak a születésnapjával. Az év legnagyobb ünnepe karácsony, ugyan azokat a gondolatokat ébresztve az emberekben. Jézus megszületését az újszövetség írta meg. A reformáció 16. századi megjelenése sok változást hozott a vallásban, de a karácsony örömteli ünneplése nem sokat változott. A karácsony, mint sok más szavunk szláv eredetű. A korcsun szó, lépőt, átlépőt jelent. Téli ünnep még november végén, december elején az advent. Az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, melyen egy-egy gyertyát meggyújtunk ( gyertyák színének jelentése van) az örökzöldekből készített adventi koszorún. Nálunk a sok ünnep köré szerveződött szokás, hiedelem közül a Luca napi a legjelentősebb. A vallásos emberek számára az éjféli mise volt a csúcspont, melyet 24.-éről 25.-ére virradó éjjel mutatattak be a templomokban. (sok településen manapság, már nem éjfélkor) Rómában az 5. század elején vezették be az éjféli misét. A pápa a Santa Maria Maggiorre templomban végzi. Karácsony napján a pápai palota erkélyéről urbi et orbi ( a városnak- Rómának- és a földkerekségnek) áldását adja az emberiségnek. A mai technikának köszönhetően nem csak az odagyűlt hívek részesülnek a pápai áldásban. Karácsony éjszakáján kezdődik egy újabb ünnep szakasz, amely január 6-ig vízkereszt napjáig tart. Ez a nap, a vizek megkeresztelésének napja és Jézus megkeresztelésének napja. Karácsony táján több népszokás is van. Regölés, kántálás, Bethlenezés. A karácsonyi szokások nem voltak mindig egyformák, sőt napjainkban is változnak, de ősidők óta hozzátartozik mások megajándékozása, mely nem más, mint a szeretet megnyilvánulása. A karácsonyfa állítása nem régi hagyomány. Hazánkban elődjének a karácsonyi életfa, vagy termőág tekinthető, melyet a mestergerendára függesztettek. A karácsonyfa állítás a 13. században terjedt el, mely mögött régi germán népszokás áll. A hagyomány szerint először Luther Márton a reformáció nagy alakja állított karácsonyfát a gyermekeinek. A hagyományokhoz tartozik még a halevés. Apropó evés. Az ünnepet szigorú böjt előzte meg, mely zöldségek, gyümölcsök és tésztafélék fogyasztását engedélyezte. VI. Pál pápa konstitúciójával 1966-ban enyhített a böjt szigorán. Felmerül a kérdés. Hogy jön ide a hal? Egyrészt vallási, másrészt a néphagyomány is erre predesztinálja az ünnepet. Jézus több tanítványa halász volt. Később, az emberek halászaivá tette őket. Így a hal, a megtért, megkeresztelt embert is jelképezi és mindazokat, akik követik Krisztust. Étkezési szempontból a halhús, előnyt élvez a böjtölőknél. Mellé még évvégén, vannak hagyományok azzal kapcsolatban, hogy milyen állat húsát fogyasszuk. A csirke nem jó, mert hátrafelé kapar. Elkaparja a szerencsét. Év végi ételnek a disznóhús jó. Előre túr. Kitúrja a szerencsét. Ebből a szempontból a hal, gyorsmozgású, gyorsan halad előre. Remélhetőleg az újévben így jár az asztalt körülülő család is. Mi több a „halpénz” bőséget ígér az újesztendőben. Hasonló év végi étek a bab, borsó, lencse és a mák. A bőség jelképei. Ilyentájt változtatunk megszokásainkon. Karácsonykor a világ is, megváltozik kicsit, és lelkünkben talán picit megváltozunk mi is. Kicsit talán jobbak leszünk? Próbáljunk meg ebből az emelkedett hangulatból, ebből a néhány napos jóra való törekvésből, átmenteni a következő évre. Ne csak egy elcsépelt mondat legyen, amivel most búcsúzom, áldott ünnepeket és boldog új évet. -.appa.