- A Világgazdasági Fórum (WEF) vezetőjének, Klaus Schwabnak (ahogy a legutóbb hívtam Sváb) a lezárásokról és a jövőről szóló könyve, 2020. július 9-én jelent meg. A könyv elég nagy port kavart. Mostanáig több mint 900 értékelés jelent meg róla.
- Sváb évtizedek óta nyíltan harcol (láthatjátok, nemcsak Orbán harcos gyerek) a Milton Friedman-féle közgazdaságtan ellen. (Orbán minden ellen harcol. Ettől unortodox. Ha kell a józanész ellen is. Ezért szeretjük.) Sváb harca gyakorlatilag az óta tart, mióta Friedman 1970-ben publikálta híres esszéjét. Két fontos dolgot is kimond. 1. Az üzleti élet társadalmi felelőssége növeli a nyereségét. (Vélem, nem igaz.) 2 A vállalat társadalmi felelőssége a profit növelésében rejlik. (Hát, ja. De a plusz profitot lenyúlják. Így ez sem igaz).
- Friedman, az Én értelmezésemben azt is mondja: A magántulajdonon alapuló szabad vállalkozások rendszerében a vállalatvezető a tulajdonosok alkalmazottja. Közvetlen felelősséggel tartozik az alkalmazóinak, amiből következik, hogy a tulajdonosok elvárásaiknak megfelelően igazgatja a rábízott vállalatot. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy annyi jövedelmet termeljen, amennyit bír. Lehetőleg oly módon, hogy közben betartja a társadalom részéről felmerülő, törvényekben és erkölcsi normákban megjelenő alapvető szabályokat és elvárásokat. Hát barátim! Nem is lenne ez rossz. Csakhogy! Ez utóbbiak alól a vállalatok fondorlatos módon kibújnak. A törvények úgy vannak megírva, hogy különböző kiskapuk vannak beépítve, amit kihasználva, lehet ide-oda mentegetni a nyereségből, ami által kevesebb adót kell fizetni. Néhány idézettel előrukkolok, ebben a témában.
- Az Európai Unió szerint „a vállalati társadalmi felelősség (CSR) fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban”. (Tóth 2007.)
- Egy másik sokszor idézett meghatározás szerint, a vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük: „ha egy üzleti vállalkozás folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.” (Watts – Holme 1998.) Be szép is lenne Istenem! Csakhogy van egy mondás. Amihez az emberiség tartja magát. E szerint – üzletben, nincs barátság!
- A kereskedőktől azt hallottam, hogy üzleti ügyekben nincs helye az igaz mondásnak. Én másként gondoltam, és véleményem az óta sem változott. Ma is vannak kereskedő barátaim, akik azt vallják, hogy az igazmondás összeegyeztethetetlen az üzlettel. Az üzlet szerintük valami nagyon gyakorlatias dolog, az igazság pedig a vallásra tartozik; azt állítják: más az üzlet, és más a vallás.” (M. K. Gandhi) Ez, az Ő véleménye volt. Nyugodtan mondhatjuk. Aki napjainkban sikert akar elérni, az dobja ki szótárából és viselkedéséből a tisztességet. Ma, ilyen egyszerű a boldogulás útja. -.appa.
