-’24.05.21.

Megint csak azzal kell kezdenem: tegnap délelőtt remek idő volt. Mellé a szolunáris táblázat igen jó kapást ígért. A Nap időnként elbújt, és csak amolyan takarékra állítva nézegetett le a Földre. Mikor elkezdtünk készülődni morgást hallottam. Kérdem Attilát: nem az ég zeng? Mondja: nem. Mindent pakoltunk be. Szereléket 2,5 és 3 grammos úszóval. Egyszerűen átkötöm majd a bolóra, és hagy szóljon. Ahogy kikanyarodtunk Tiszalök felé, irgalmatlan fekete felhők látszottak a Tisza irányából. Mellé két helyen is földig ért a lába. Az biza esőt jelent. Nem is kicsit. A börtön után Tiszalök felé fordulva teljesen fekete volt az ég. Nem gond. Mi balra fordulunk. Arra világos az ég. Kábé 10 méterrel a vasúti sorompó előtt, hatalmas zuhé nyomai voltak. A vasútállomás utáni hatalmas jegenyéken látszott, hogy erős szél van. A löki benzinkútnál, ahol a vízerőmű felé fordultunk, nemcsak hogy szép napsütés volt, de esőnek sem volt nyoma. Az ég tiszta. Mit akarhattunk még? Megérkeztünk. Nagyon erős déli szél fújt. Nagyon gyors volt a folyás. Pakolgattunk ki. Az ég zeng, de Minket a zivatar nem érdekel. Villámokat nem látni. A felhők látszólag nem felénk jönnek. Gyorsan beetettem, jöjjenek Attilának a halak. Sokáig pepecselek, mert szerelem a fídert. Kiderül, nem csalitüskés horog van a szereléken. Nem gond. Rakok élénklilás színű hungarocell golyót. A horog hegyére teszek egy csontit. Beállítom olyan 70 fokra a bot meredekségét. Szerelem a bolót. Sajnos nem szereltem fel a nagyobb úszókat. Minek a? – hosszabb sleppel fogok horgászni és jó lesz. Végig azzal horgásztam. Nem szereltem át. A hosszas előkészületem alatt megszűnt a zivatar. Attilától, raktam a dobozomba négy csontit. Megjegyeztem: ha, minden másodikkal fogok, akkor már jó vagyok. Az aprógébek csipegették a csontit, de az erős áramlásban nem boldogultak vele. Egy erős visszatartásnál sikerült elérnem, hogy fogtam egy 2 gramm körüli gébet. Mikor a kezembe veszem, rúg egyet, és beesik elém a sásba. Megint ott tartok, hogy akár betlizhetek is. Viszonylag hamar fogtam egy jó tenyeres bagolykeszeget. Aztán egy nagyobb géb kiemelés közben esik vissza. Nem rontja legalább az átlagsúlyt. Később jött egy másfél dekásnyi küsz. Már a hazaindulás gondolatával foglalkoztunk, mikor fogtam egy másik bagolykeszeget. Ki is neveztem utolsó halnak. Attilának mondtam úsztasson nyugodtan tovább. Van ideje, amíg összerámolom a cuccaimat. A fíder horgán a csonti sértetlen volt. Igaz, kétszer dobtam újra. Olyan három percenként kellene újra dobni. De, az akadályoz az úszózásban. A három halam 28 deka volt. Attila szombati jóslata bejött. Betlizett. Ja, ameddig a szem ellátott, horgászt nem láttunk. Mondom is Attilának. Nincs olyan őrült, aki kijött volna horgászni. Azt mondja erre: ez nem igaz! A nincs, azt jelenti, nem fordul elő a létezők között. De Mi, itt vagyunk. Hát, filozófiai szempontból, teljesen igaza van a gyereknek.  -.appa. 

-’24.05.18.

Tegnap hazajöttünk Debrecenből. Pénteken mikor mentem, tanácsokat kértem fíderezéssel kapcsolatban, Hajdú Tomitól és Kálló Kornéltól. A fiatalabb Tomi nem volt ott, de az apja is tudott mondani dolgokat, hiszen ment a fiával versenyekre és látta a dolgokat. Az idősebb Tamás megszállott rakósozó. A fiatalabb fiderezik, és vannak fenn filmjei a YouTube-n.   Sok dologra kaptam választ. Érdemes volt beugrani hozzájuk. Hazaérkezve láttuk, hogy esik a légnyomás. Ez így is maradt. Mikor este hazajöttünk, addig is esett valamennyit. Ez rányomta a bélyegét a horgászatra. Egyébként kellett volna süllőzőt vinni. Öt után, a közvetlenül előttem lévő sásnál is hajtotta a kis halakat a süllő. Nagyon jól evett a géb. Egyszer egy fiatal sportárs azt mondta: ahány géb annyi süllő. Attila két gébbel indított. Jött 3 küsz és egy karikakeszeg. Ez volt 16 deka. Én 2 bodorkával indítottam, aztán elárasztottak a gébek. A 11 halamból 6 géb volt. Voltak benne olyanok, hogy kábé a 4 volt egy deka. Mindezek 16-os horogra. A legnagyobb halam egy negyedkilós bagolykeszeg volt. Jött mellette két kisebb is. Így a súlyuk 47 deka lett.

-’24.05.20.

Tegnap délelőtt remek idő volt. Azt gondoltam fognak enni a halak. Délután elkezdett esni a légnyomás, az ég beborult. Azért elindultunk. Egész nap 150 körül volt a vérnyomásom. Ezért vittem vérnyomásmérőt, spry-t és a gondosórát. Mikor kiértünk, láttam apadt a víz, és gyorsabban folyt. Nem gondoltam, hogy locsolnak. Halastavakat sem töltenek fel ilyenkor. Beszórtam a tegnapi maradékot, meg pelletet. Így Attila félnégykor már horgászott. Én, jó ideig kavargattam a kaját, mert vakondtúrást bányásztam. Nem vittem földet, és búzadarát sem. Az elején elég erős alszél volt, ami a Keletinek ezen az ágán déli. Részemről nem kedvelem a déli szelet, de szerintem a halak sem. Sanyi barátom szerint jó, mert visszatartja a szereléket. Egyszer így fogott egy 2 kilós és egy 1,8 kilós dévért. Nekem a déli széllel kapcsolatban nem volt jó tapasztalatom. Később a szél enyhült. Az idő is kividult. Aztán beborult. Háromszor is kaptunk néhány perces esőt. Volt mikor permetezett, volt mikor egész nagy cseppek estek. Csak a halak nem ettek. Attila azt mondta szombaton, ha a fogásában marad ez a tendencia, akkor vasárnap csak egyet fog, hétfőn semmit. Tegnapra bejött Neki. Az egy karikája 11 deka lett. Remélem, a mai jóslata nem jön be. Én három halat fogtam. A gébet felhasználtam csalinak. Vittem süllőző botot. Hát! – nem jött be, amit a spori mondott tavaly: ahány géb, annyi süllő. Jött egy bagoly keszeg, plusz egy jókora küsz. 15 deka volt a kettő. Igazából a gébek csipkedték a csalit, de a nagysodrás miatt nem tudták magukat felenni a horogra. Én akasztottam egyet, de az kiemeléskor leesett. Amíg horgásztunk, akkor is esett a légnyomás végig. Nem igen ezen múlott, de ma viszek főtt búzát, és búza darát. Lehet a hetes bolót meg kellene szerelni nagyobb úszóval. Még egy adalék. Két spori csorgott le a zsilip felé. Mikor jöttek vissza kérdeztem mit fogtak. Azt mondta, hogy a Tiszán 8 domolykót. A keletin két kis pöccintés volt. Mintha hal sem lenne a vízben. Elmondtam, hogy Mi sem dicsekedhetünk.  -.appa. 

-’24.05.11.

Haza jöttünk Debrecenből. Az idő kellemes volt. A gépállat ugyan esőt ígért délután háromra, de ígérgeti már egy hete oszt nem vót belőle semmi. Időnként beborult ugyan, nagy fekete felhők is látszottak. Félhárom körül elkezdtünk lecihelődni. Kilépünk a lépcsőházból. Kérdem Attilától: kisfiam, - jól érzem Én, hogy esik az eső? Jól érzed. Akkor most mi legyen? -  menjünk sétálni? – kérdi. Menjünk! Nézzük meg, - mi újság a Tiszánál? Legalább felderítjük. Azzal a lendülettel el is zúgtunk. A templomnál a 36-osra kanyarodva, már az üvegen nem jelentkeztek az esőcseppek. Attól tartottam viszont, hogy a mondásnak megfelelően „a Tisza lehúzza az esőt”. Hála Istennek nem így történt. Szikrázó napsütésben hordtuk le a motyó egy részét a horgászhelyre. A többi része otthon maradt. Nem pár apróság. A száknyelek a garázsban maradtak, a gilisztával egyetemben. Viszont merítő szákfej három is volt a csomagtartóban. Nem hoztuk az Attila székét sem. Otthon maradtak az ágasok. A csomagtartóban találtam hármat. Még felesleges is van. Egy-egy elegendő. Kiderült nem felesleges, ugyanis a haltartó szákok is otthon maradtak. A szákfej egyik végét a parthoz támasztottam, a másik végét megtámasztottam az ágassal. Így sikeredett egy haltartót eszkábálni. A szákolás egy külön ceremónia volt. Attila előtt volt egy fél méter szélesnyi folyosó. Abban vezettük ki a halat. A rituálé úgy zajlott, hogy egyikünk guggolt a parton, és amennyire tudott gebeszkedett, hogy a halat elérje. Ehhez persze a halat fogónak hátramenetbe kellett kapcsolnia. Ez főleg Attilára volt érvényes. Ő spiccbottal horgászott, Én a hetes bolóval, mert az ötöst nem szereltem meg. Horgászat közben kiderült, hogy a hetessel is gond van. Volt rajta egy kötés, ami gyakorta megakadt a spiccgyűrűben. Erre nem emlékszem mikor került oda. Eddig észre sem vettem. Normális, két zsinór összekötésére alkalmas csomó volt, nem sima görcs. Mégis állandóan akadozott. Várakozáson felül teljesítettünk horgászat szempontjából. Attila hozta a szokásos négy halát, 32 deka. Ebben volt egy 8 dekás szilvaorrú. Én is fogtam egyet. Elég rosszul kezdődött a horgászatom. Mint kiderült 10-es horog volt felkötve. Látszottak csípések, de a nagy horgon nem akadt meg semmi. Felmentem a kocsihoz, és turkáltam a szerelékes ládában. Találtam is 12-es Jenzi horgot. Szerettem ezt a horgot, a hosszú szára miatt. (Léteznek még, de itthon nem láttam tőlük semmit sem). Ezzel sikerült megakasztanom a halakat. Nagy szerencse is ért. Egy aprócska géb leesett a horogról, és nem csökkentette a fogási átlagsúlyomat. Hat darab halat fogtam, az volt 66 deka. Ebben szerepe volt annak, hogy a szerelés utáni első hal egy 25 dekás dévér lett. Este listát írtam, a horgászattal kapcsolatos másnapi teendőkről.

-’24.05.12.

Úgy is lett. Délelőtt nekiláttam az ötös boló megszerelésének. Horognak a Gamakatsu 1050 B lett kiválasztva. Ez is hosszúszárú horog. Szeretem, de valahogy a 14-ese nem jött be Nekem. A hetest nem szereltem meg, hogy a fíderről már ne is beszéljek. Mi több a búzafőzés is ebéd utánra maradt. E miatt háromkor kezdtük a cihelődést. De vittünk mindent. Kiérkezve egyáltalán nem tetszett, hogy nagyon erős felszél van. Ez nagyban zavarta a csali helyes vezetését. A széllökések sokszor az egész botot visszanyomták a kezünkben. Attila spiccbotozását jobban zavarta. Közelebb volt a spicchez az úszó. Így nem lett meg a szokásos négy hal, csak három, ami 18 deka lett. Most is fogott szilvaorrú keszeget, egy 6 dekásat. Én 13 halat fogtam, amiben sajnos volt három géb is. Jó a kisebb horog, de vitathatatlan hátránya, hogy az apróságok is megakadnak. Megvan viszont az, az előnye, hogy jól elrejthető a csaliban, és mivel könnyebb a horog, bátrabban veszik fel a halak. Halaim súlya 1,15 deka volt. Ebben volt egy 14 dekás paduc is. -.appa. 

-’24.05.05.

Tegnap délelőtt elkészítettem az új szereléket. Kettőgrammos úszó, 14-es horog. Úgy döntöttünk, hogy a kabaré után megyünk csak. Ebben igazunk is volt. Három után értünk ki a Bocskai hídhoz, és szerencsére alig voltunk benne a hőgutát okozó sávban. Innentől már jóság van, mert esik a nap az erdő mögé, és kellemesebb a levegő. Én kevertem, kavartam. Etettem pellettel. Utána etetőanyaggal. Módosítottam, és főtt kölest is kevertem az étekbe. Fogadalmat tettem, hogy főtt búzát is készítek. Nem rosszak ezek. Ragasztják az etető anyagot. Egy jó húzós vízen nem árt az ilyesmi. Tötymörgésem ellenére az első két halat Én fogtam. Attila most nem tudta kihasználni a közel félóra előnyét. Mivel töltöm az időt? Hogy a haltartót letehessem vágtam ki a sásából, mint egy másfél méter hosszan. Ágas a partra, a bot lerakáshoz. Ágas a kéztörlőhöz, plusz egy harmadik, amihez a vizes palackot támasztom. És ágasokat rakok le a víz felől is. Időnként leteszem a botot. Attila végig kézben tartja. Az első halat is letett bottal fogtam. Pakoltam magam körül. Attila megszerelte ugyan a szákot, de nem húztam ki. Mit vót mit tenni, kiemeltem. A szákot kihúztam. A következő halnál a sásfal előtt mellé szákoltam. Folyásnak le, megugrott. Attila előtt szákoltam meg. Negyedkilós dévér volt. Megfogadtam, hogy legközelebb egy 60-70 centi széles sávot kivágok, megkönnyítendő a hal kivezetését a szákoláshoz. A kis kaszát vittem, de 3 méteres nyél nem volt nálam. Belendítéskor többször megakadtam a magasra nőtt sásában és nádban. Egyszer bevágáskor a sásba repült a szerelék. Sikerült kiszabadítanom. Másik esetben az alsó ólom átfordult a szák damilján. Sikerült megforgatni úgy, hogy kipödörtem. A baj az volt, hogy az ólomra görcs kötődött. Nem lehetett rajta állítani. Horgásztam úgy. Nem sokkal később a halat a haltartó száknál akasztottam ki a halból, nehogy visszaessen. Kicsúszott a kezemből és a szák szájához esett. A horog megakadt a haltartóban. A hal lecsúszott az ólomig. Ott szerencsétlenkedtem hosszasan. Végül egy szemet elvágtam. Következő buli az volt, amikor egy oldal irányú (mérgemben nagy erejű) bevágáskor megakasztottam a sást. Ez olyan öt méterrel lentebb volt. Húzgáltam egy darabig, de láttam, ennek szakítás lehet a vége. Néhány perc után úgy döntöttem, kifeszítem a damilt. A partszélén vágok egy ösvényt, és a hosszú száknyéllel meghúzgálom a sás levelet. Ez is beletelt egy húsz percbe. Estem egy jót, mert a hátrahajtott fűzfa csak a lábam alá került. Belenyúltam a csalánba. végül a harmadik húzásra kiakadt a horog. Kezdtem horgászni. Érthetetlen módon azt veszem észre, hogy az úszóm kiemelkedik a vízből. Többedik alkalomra azt gyanítottam, hogy elvesztettem egy sörét ólmot. Megfogom a szerléket. Hát nem. Meg van mind a három. Akkor látom, nincs meg a jelző ólom. Az, az ólom, ami görcsre kötődött. Eltűnt görccsel együtt. Attilától kértem ólmot, nem akartam mászkálni a kocsihoz. Végül is hatig horgásztunk. A szerencsétlenkedésem ellenére egészen jól fogtam. A 13 halam 1,23 deka lett. Ebben volt egy géb, ami 3 gramm lehetett. Attila 4 halat fogott, ami 18 deka volt. Ma délelőtt, a szerencsétlenkedős szereléket eltávolítottam a bolonyairól.   -.appa.  

-’24.05.02.

Na, az éljen május egy szellemében tegnap elindultunk horgászni. Előtte délelőtt szereltünk. Attila 5 méteres spiccet szerelt, kétgrammos elég karcsú úszóval. Múzeumi darab, még Jónás gyártotta. 12-es horgot kötött. Én maradtam, az ötös boló mellett. Duci úszót választottam, méghozzá 3 grammosat. Én is 12-es horgot tettem, gondolva a szép tiszai keszegekre. Olyan kettő körül értünk ki. Irgalmatlan meleg volt. Eleinte Attilának a híd még adott is árnyékot. Gyakorta fordultunk a vizes palack felé, hogy némi felfrissítést adjon. Én az etetőanyagot kavargattam, mikor mondja Attila, apa kellene a haltartó. Második úsztatásra fogott egy bodorkát. Mikor horgászni kezdtem, hamarosan szép elhúzós kapásom volt. Semmi. Aztán láttam, hogy megfogja a csalit, de azonnal elengedte. Nem birkóztak a nagy úszómmal. Néha fújt a szél, ami hozott egy kis enyhülést. Váltakozó irányú szél fújt. Hol Délről, hol Északról. Kínomban kipróbáltam az Avon módszert. Kapást nem láttam, de a csontiból hiányzott. Úsztatgattam tovább. Attila fogott még egy szép bodrit és két gébet. Ekkor esett le, a gébek nem tudják megtartani a nagy úszómat. Több mint 2 órája úsztatgattam, mikor akasztottam valamit. Négy rúgás után semmi. Kezdtem elkönyvelni a betlit. Variálni kezdtem a cuccot. A mélységgel, az ólmozással. A jelző ólmot felhúztam 60 centire a horogtól. Fogtam egy deka körüli bagolykeszeget. Eszembe jutott: Ki a kicsit nem becsüli. Aztán fogtam bodorkákat, még szilvaorrú keszeget is. Jól döntöttem a hosszú slepp választásával. Jött egy 16 dekás bagolykeszeg is. Sajnos négy gébet is fogtam. Ebből az egyik cirka 2 grammos lehetett. Akkora volt, mint a kisujjam alsó két íze. Úgy sikerült fognom, hogy a 12-es kampóra felhúztam a csontit. Eléggé csócsikált volt már. A horog hegyénél volt a csonti vékonyabb vége. Attila kérdezte is: a szájába volt a horog? Biza ott volt. Azt azért nem értem, hogy akad meg. A hal gyakorlatilag súlytalan. A horog hegyén ott a csonti. Hogy tud kialakulni olyan ellenállás, hogy a horog hegye átüsse a csontit és a hal fejét. A gébeket hazahoztuk, mert olajos halnak és ropinak is finom. Ebben a csepp halban már ikra volt. Attila 4 hala 17 deka volt. Az Én 10 halam 52 deka volt. Hazaérve azt láttuk, hogy egész horgászatunk alatt esett a légnyomás. Mellé, ahogy említettem volt, forgott a szél is. Repült a nyárfa pihe is, de az annyira nem zavart, mert a híd alatti légáramlás miatt nem állt meg előttünk, ráadásul elég jó húzása volt a víznek. -.appa. 

• Nos, nagy nemzet vezetőnk, és sámánunk 2025. március 15.-én mondott beszéde nem az 1948-as szabadságharcról szólt. Régen volt, a francot se érdekli. A lényeg. Jól lehet hivatkozni márciusi ifjakra, Petőfire meg ilyesmi. Ezt a csattanó maszlag kivonatot, révületbe esve hallgatták a téren álló népek.
• A beszéd lényege, az új Fidesz irányvonal megmutatása volt. Én hirtelenjében azt mondtam: Fasiszta ideológiák szövevénye. Kibővítve, tényleg úgy van, ahogy Attila fiam mondja: Fasiszta ideológiák demokrácia, ellenes szövevénye. Ezt szépen elő is adta, a Mi nagyon bölcs nemzet vezetőnk. Már bölcsebb, mint Rákosi elvtárs volt. Azt mondta: a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké.
• Hát hajjátok? – a jutott eszembe, amit Schopenhauer mondott. „A büszkeség legolcsóbb fajtája a nemzeti büszkeség. Aki ugyanis ebben szenved, az önmagáról menten elárulja azt, hogy semmi olyan személyes jó tulajdonsága nincs, amivel büszkélkedhessék, különben nem nyúlna olyasvalamihez, amiben annyi millió emberrel kell osztozkodnia”. Vezérünk, ezzel elbűvöli hallgatóságát. Híveit kielégíti. Más nem is kell. Megjegyzem tévedtek. Az emlegetett személlyel kapcsolatban, nem Soros bérenc, vagy brüsszeli ügynök.
• Na-de, azt még nem is mondtam, sámán ő-szentsége nagy fenyegetőzéssel volt. Az elején és a végén is elmondta: Tavaszi szél vizet áraszt. Vigye őket a víz. Jogászként és futballistaként ennyi stilisztikai érzéke nincs, hogy keretes szerkezetbe foglaljon valamit. Nem is igazán értette meg a beszédíró célját. E miatt nem volt összhangban a tömeg reakciójával. Amúgy ez mellékes volt, Az áhítat megléte volt a lényeg.
• Mit takar vajon a „vigye őket a víz”. A Dunába lövetik őket? - mint Horthy a zsidókat. Tudom, ez csúsztatás. Nem ő adta ki a parancsot, de ő adott megbízást a kormányalakításra. Horthy Miklós Magyarország kormányzója hadparancsot intézett a Magyar Királyi Honvédséghez 1944. 10. 15.-én, déli 13:10-kor. Rádión keresztül. A parancs nem érkezett meg. A katonák meg, a fronton nem hallgattak rádiót.
• Aztán ő-főméltósága másnap, 16-án lemondott a főméltóságáról, és egyidejűleg megbízta Szálasi Ferencet kormányalakítással. Így ért véget Horthy-korszaka. Megkezdődött a nyilasok uralma, amikor zsidó emberek ezreit lőtték a Dunába. Ezzel kapcsolatban a következő adat áll rendelkezésre. 1944 októbere és 1945 januárja között nyilas fegyveresek, több ezer zsidót lőttek a Dunába a folyam pesti és budai oldalán.
• És még egy adalék, a Mi influenszer, sámán, mindentudó dungó vezérünkről. Még el sem kezdődött, az ukrán uniós tagságról szóló véleménynyilvánító szavazás, a Mi nagy jövőbe látó sámánunk már látta a jövőt. Ki is mondta: „Uniót, de Ukrajna nélkül.” Nem az akadékoskodás végett, de mégis, - mi a francnak írja ki a véleménynyilvánító népszavazást? Megmondom. Hizlalja (bár így is elég kövér), hogy milyen nagy arányban értenek vele egyet a magyar emberek. Hogy mi az eredmény bemondáson alapul. Lám ennek is megvan már.
• Ezt tudom felvetni, a jövő évi választásokkal kapcsolatban is. Nyugi! nem lesz semmi gond. Meg lesz az ötödik kétharmad. A program már kész (a számítógépes is). Csak ütni kell egy entert. És a program lefut. Lehet kiabálni: Éljen Szálasi!  -.appa.

• Trump alkotmánymódosításba kezdett, annak érdekében, hogy megszilárdítsa véglegesen a hatalmát. Igaz a Mi vezérünk biztos alapokkal rendelkezik, - de nehogy-mán Mi ne csináljunk alkotmánymódosítást! Jó. Nálunk nincs alkotmány. Alaptörvényünk van. Az sokkal jobb, mert gránit szilárdságú. A gránit a családi vállalkozásból jön. A papának bányája van.
• Mik lesznek benne? Fontos dógok. Például. A család a férfi és nő természetes kapcsolatára épül, amelyből az új nemzedék születik. Helyes is. Eddig rengeteg pénzt költöttek a lombik bébi programra. Az mesterséges megtermékenyítés. Igaz, hogy semmibe nem nézik a nőket, de mégis. Micsoda dolog az? Mint a tehenészeti telepeken az inszeminátor. Szaporodjanak a nők természetesen. Szóval ez, tényleg hiányzott az alaptörvényből.
• Azt is írták: a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosításához az államnak biztosítania kell, hogy a jövő generációk egyértelmű, kiszámítható jogi és erkölcsi környezetben nőjenek fel. Az, hogy ityre-fittyre változtatgatják a törvényeket az kiszámítható. Teszem hozzá nem elégszer. Ha megpiszkálnak a dógot, nincs mindennek végrehajtási rendelete. Igaz, itt a végrehajtók tudják mit várnak el tőlük.
• Vissza a kezdő amerikaiakhoz. Akik az alkotmányukat már 27-szer volt módosították. Igaz, 1788. június 21-én lépett életbe. A legkellemetlenebb a 22-dik volt. Ebben szerepel, hogy egy elnök két ciklust szolgálhat. Na, ezt akarja Trump kiiktatni. Meg van az esélye, hogy őt iktatják ki. Ne feledjük, hogy Amerikában hagyományai vannak, a nem tetsző elnökök, idő előtti kiiktatásának. Egyszerű primitív, de hatékony módszert alkalmaznak, mint Semjén és nertársai a szarvasok ellen.
• A Mi büszkeségünk az alaptörvény, ami Magyarország jogrendszerének alapja, 2011. április 25.-én lett hatályos. Ezt kell most megváltoztatni. Ebben a felgyorsult világban elavult. Gyurcsány után szabadon. Rajta! Csináljuk meg! Viktor általi módosítás: Magyarország meg tudja csinálni!
• Nos, Viktor meg volt veszve, hogy több ország nem fogadta el a kettős állampolgárságot, akik felvették a magyart azokat diszkriminálták. Most rájött micsoda lehetőség van ebben, élni szándékozik ezzel a remek módszerrel. Ki lehet ebrudalni a nekik nem tetsző képviselőket az országgyűlésből, még akár az országból is kitilthatók. Természetesen gondos mérlegelés előzi meg. Természetesen azokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Három természetesen a Magyar igazság. A kormánypárti képviselők maradhatnak. Honnan veszem? Én is gondosan mérlegeltem.
• Jöjjön a végére a „jó hír!” Mi más jöhetne? Nálunk, csak jó hírek vannak. Nem tudom, meddig lehet használni. Úgy hírlik, Rogán Tóni le akarja védetni ezt a két szót. Igaza van. Csak a kormánynak van joga jó hírt közölni. Uniós szinten Nálunk van a legtöbb jó hír. Ez szerénykedés, mert a Föld összes országában nincs annyi jó hír, mint itt. Óránként többször mondják be a rádiókban, a bűvös két szót. „Jó hír!” Befejezésként azzal megtoldva: ha összefogunk. Magyarország megtudja csinálni. Na, ezzel fejezem be Én is. -.appa. 

’24.04.29.

Szombaton elég későn értünk haza. Jól elhúzódott a templomtornyok látogatása. A Nagytemplom és a Csonka torony lett bemutatva, jól felkészült vezetők által. Utána ebéd és rövid szunyóka. Négy óra volt mire otthonról elindultunk víznézőbe. Az érnél sehol-senki. Begyalogoltunk egészen messzire, mind a két ágon. A délin, egészen lenn, szép színe van a víznek. Feljebb, vagyis az úthoz közelebb elég békalencsés. Jól látszik, hogy megindult a hínár rendesen. Helyenként vastagon áll a nyárfa pihe. Számomra érthetetlen, - miért ezt a pihéző változatot favorizálják? Eszembe jutott, hogy inkább a Tiszát kellett volna megnézni.

Tegnap a Balázs-érre mentünk. Valamelyest mégiscsak ismerjük. Marian és Pisti horgászott a Karcsiék helyén. Ahol Mi szoktunk, ott is volt egy csapat. Ezért felmentünk a halastó kifolyóhoz. Két kocsi állt ott, Én a túlparton álltam meg. Karcsi azt mondta, hogy lenn Katika van, az unokáival. Ott horgásztak. Szépen fogtak, de odasütött a nap és a kemó miatt nem lehet a napon. Marianéknak Ő mondta üljenek oda. Jött oda egy spori, még amikor lenn voltak, hogy menne harcsázni a Nyugatira. Adják neki a kárászokat. Haza megy edényért. Jött is nem sokára, és elvitt Tőle kábé 30 kárászt. Előbb az északi ágon kezdtek, de ott egy kapás sem volt, pedig ott vannak a halak, mert zavaros a víz. Ne légy Te biztos abban, hogy halak, - mondtam. Annyi ott a hód, és patkány odú, hogy azok is felzavarhatják a vizet. Ide visszajöttek, fogdosnak is, de mindjárt mennek. Üljünk oda. Amíg beszélgettünk fogott egy másfél dekás törpét. Most ezek jönnek, de mindjárt indul a kárász. Tegnap is így kettőkor indult meg. Attila egyből egy szép elhúzós kapással indított, de nem akadt. Én szereltem egy négyes, és egy hármas botot is. Mind a kettőn volt jó kapás, de nem akadt. Egy óra múlva fogtam egy kis bodorkát. Később egy 10 dekás sügért, a négyes bottal. A hármassal jött még három bodri, és egy apró sügér. Az öt kicsi is 10 deka volt. A szomszéd Laci fogott egy apró törpét, de leesett a partra, és visszavergődött. Megérkezett egy idő múlva Gyuszi és Vera. A kifolyó ágra ültek. A délin sok a pihe. Az északira nem mennek be, mert messze van. Mondtam, hogy jártak Karcsiék. Gyusziéknak sem ment a hal. Vera, különböző helyeket próbált. Verát hallottuk egyszer, - mi ez naphal? Gyuszi egyszer átkiabált: nem igaz, hogy két óra alatt jön egy 5 dekás kárász. Laci elköszönt. Kis idő múlva Gyusziék is. A kapások olyanok voltak, hogy a csonti végén, cirka 2 milliméter volt megrágicsálva. Sokszor abbamaradt a kapás. Gondolom, az apró razbórák ott hagyták, mikor a damil megakadt a hínárban. Így jártunk. Attila felvetette: tegnap a Tiszát kellett volna megnézni. Egyet értettem vele. Azért jó, hogy most nem a Tiszára mentünk. Felderítés nélkül azt hittük volna, hogy bénázunk.  -.appa.

Köszönöm a szíves invitálást, miszerint ott találkozunk. Mármint a Nemzeti Múzeumnál. Furcsa kis meghívó volt. „Egy maroknyi magyar lázadó a birodalom ellen. Így volt ez negyvennyolcban, és így van ez most is. Emlékezzünk együtt, a szabadságharc hőseire. Ne feledjük el azért, hogy nem Mi kezdtük. Párizsban kezdődött, és elterjedt. Nem a Mi találmányunk. Most a fasizmus eszméje terjed. Ezt igyekszel is támogatni és terjeszteni. Mint minden más alkalmat, a szabadságharc ünnepét is a fasiszta eszmék terjesztésének fogod szentelni. Ha beszélhetünk ebben a kontextusban szentelésről. Ezért kellenek neked a ma lázadói. Én nem vagyok lázadó, sem renitens személy, aki csak úgy felhívásra lázad. Öreg vagyok Én már ehhez. A mai, jól kordában tartott magyar, gondolkodás nélkül elhiszi, amit mondasz, és nem lázad. Szerencsédre itt nincs lázadó alattvaló, vagy tömeg. Miért is lázadna, hisz állandó harcod, lázadásod közben azt harsogod milyen jól él a magyar. Anyám mondogatta: a Föld Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta. Hát eléggé meghervadtunk. Hallod? – elég idős vagy már te is. Benőhetne már, a fejd lágya. Abbahagyhatnád a lázadást. Hiába tángált el jó apád gimis korodban, mint egy interjúdban elmondtad. Ebben az interjúban mondtad: Én egy kulturálatlanságból jöttem. Az óta ragadhatott volna rád valami. Nem csámborognál egyedül, zsebre dugott kézzel Brüsszelben. Mindég minden ellen harcolsz, de legfőbbképpen a sínylődő magyar nép ellen. Tovább nyúzod Őket. Minden intézkedésed a gazdagokat segíti. Te nem voltál szegény. Nem érted a szegényeket, csak kihasználod Őket. Sikeresen írod át folyamatosan a törvényeket, hogy megtartsd a hatalmad. Ez megy is. Nem akarlak elkeseríteni, de hiába mesterkedsz. Hiába dörgölőzöl. Nem leszel világhatalmi tényező. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy időnként vetnek neked egy jobb falatot. Persze, néha hullik valami. Jut eszembe a hősökről. Nincsenek hősök. Ők a mítoszokban, legendákban szerepelnek. Vannak a szájhősök, mint te is. Holnap megint nagy harcos leszel. Elfoglaltad Washingtont. Ők nem tudják, de Mi tudjuk. Jó lázítást Brüsszel ellen. Azt is el kell foglalni. Jut eszembe. A rádió azon örömködik, hogy újra jönnek az uniós pénzek. Az kevés, hiszen neked, az Isten pénze se elég. -.appa.  fenn

• Írsz itt Nekem szuprim, meg abszolút szavakat, bizonyítván, hogy nem vagy ellentmondásban. Hát, de! Gunagria (ahogy Te nevezed, remélem egy emberről beszélünk) mestere (Sri Chinmoy) számára ez a személytelen Legmagasabbat, Legfelsőbbet, az Abszolút Istent jelenti. Gondolom, ez azonos azzal, amit Te EGY-ként szoktál említeni.
• A szabad akarattal kapcsolatban megint megcáfoltad Magad (megint felmerült bennem, hogy szívatsz, bár ezen a feltevésemen felháborodtál. Igaz finoman, úri módon). A szabad akaratot azzal bizonyítod, hogy minden hierarchikus, a magasabb szint mindig felette van, az alacsonyabb számára. Vagyis fölérendeltségi viszony van. Vagyis a főnök utasítja az alárendelteket. Olyan, mint a népi demokrácia. Szabad megcsinálni, amire utasítanak.
• Szépen előjöttél a filozófiával. Ez sok mindenre jó. Sok mindent meglehet vele magyarázni. „A filozófia szerint is így van, mert ami igaz egy körben  egy nagyobb körben már nem feltétlenül…” Nem tudom ezzel, - mit akartál mondani? A mennyiség, minőség átcsapás ismert előttem is. Meglep, hogy erre hivatkoztál. Ez a Marxizmusból ismerős a számomra.
• Az erre hozott példa megint szívatás, vagy teljesen hülyének nézel. ²³⁵U kémiai elemből bármennyit raksz egymás mellé nem lesz belőle bomba. Ahhoz bombát kell csinálni. Igaz, beindul a láncreakció. Na, bumm! –és akkor mi van? Hát, bumm biztos nincs.
• Nem szabad akarata van az embernek, hanem azt teszi, amire tervezve van. Erre alkotta meg az Általad EGY-nek nevezett entitás, akiről továbbra is azt tartom, hogy egyáltalán nem jó indulatú. Szóval, ezzel a magyarázatoddal, még nagyobb ellentmondásba keverted Magad. Mindent az EGY intéz és irányít. Szabad akaratunk van, azt csinálni, amit Ő akar. Mondjuk pont erre, és ezért lettünk teremtve.
• Mondod: „Szabad akarata van az embernek is, ezért pusztíthatja a bolygót, minden mást is, az állatoknak nincs ilyen, ők egy „csoport lélek” összessége, azaz nem különálló egyedekként léteznek mindaddig amíg nem kerülnek kapcsolatba az emberrel és az nevet ad nekik. Azaz, csak az a lény léphet (állat vagy növény) a harmadik denzitás legalsó fokára, amelyik megismeri a szeretet koncepciót, mert anélkül nem lehet tovább jutni az evolúcióban”. Elképedtem. Az embertől tanulnak szeretetet?
• Írtál már olyat is, hogy csak az ember avanzsálhat feljebb. Más lény nem. Na, most engedményt tettél. Ha az ember elnevezi, akkor az állatok, és a növények is feljebb léphetnek. Ezzel kicsit könnyítettél a feljebb lépésük lehetőségén. A helyzet az, hogy az állatok nyugodtan feljebb léphetnek, hisz el vannak nevezve, az ember által. Legalábbis a Biblia által leírt genezis szerint.
• Citálom, az idevonatkozó részt: I Móz. 2,19 És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.
• I Móz. 2,20 És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.  -.appa.