- december 28.
Felkeltem hajnalban, azzal az elhatározással, hogy megírom miket láttunk a vizek partján. E helyett belebonyolódtam a Great Narrative átfutásába. Arról aztán át, a Great Resethez. Amerikai költő barátom teljesen oda van tőle, és szidja szegény Klaus Schwabot. Tényleg mondott olyat, hogy 2050-ben az embereknek nem lesz pénze, mégis boldogok lesznek. És tényleg erre mozog a világ. Mindent bérelnek. Ha beindul Soros terve, az örök hitel, akkor meg főleg. Megkapja az ember a pénzt. A tőkét nem kell megadni, csak a meghatározott kamatot kell fizetni. Innen kanyarodtam a kapitalizmushoz. Jut eszembe, az imperializmusból érettségiztem. Megállapítottam, hogy az ember a múltban él. A jelenről nem nagyon tudunk semmit. Debord 1967-ben megírta könyvét, A Spektákulum Társadalma címmel. Ha úgy veszem, már az akkori kapitalizmus sem az volt, amit a tanulmányainkban jellemzőként tanultunk. De, ugyan ez van a tudományok területén is.
Na, térjek vissza a tárgyi témához. Vasárnap végig sétáltunk, az átkötő partján. A nyugati alacsony vízállású, de zavaros. Felsétáltunk a dobi hídig. Az átkötő végig jeges volt. Halmozgást nem láttunk. A híd alatt volt küsz mozgás, a lábaknál. Kedden megint kimentünk. Botot csak nem vittem, mert csúnya fekete felhők voltak. Az átkötő kiolvadt. A vízbe bele lehetett látni kb. 10 centire. Érdemes lett volna gyöngyházfényű gumit, vagy körforgót vinni, + egy fényes könnyű kanalat. De nem vittem. A keszegek szépen mozogtak. Rablás is volt. Mondtam Attilának, holnap megpergetem, de viszek egy négyes botot. Vékony zsinór, kicsi horog. Egy szem csonti. Reggel, hét negyvenkor megyek készíteni a reggelit. A szomszéd lépcsőházi munkába induló lakó vési a jeget az autóról. Ma is csak sétáltunk. A víz végig befagyott. Holnap Böszörménybe megyünk év búcsúztatóra. Hát ennyi, a történet. Az időkép szerint, vasárnap, hétfő, kedd jó idő lesz. Utána megint lehűlés várható. Na igen, meg a 2023-as levelek megjelenése is várható. -.appa.
