2022-12-11

Ma egy hete volt Pityu Veresmarton. Bementek csónakkal. A tó közepe felé dobáltak. A könnyű kanállal, igazán nagyot nem tudtak dobni, mert akkor akadt a műcsali. Volt egy elakadása. Legalábbis azt hitte, ezért nem bevágott, csak óvatosan kétszer megpöccintette. Erre az akadó erélyesen megindult. Mondta a társának, hogy ez nem lesz meg. Nem vágtam be. Birkózott egy darabig, és igaza lett. Megszűnt a kontakt a hallal. Megkajáltak, a csónakban, és Pityu bejelentette a haverjának: na most láthatsz egy csukás dobást. Hagyta süllyedni a kanalat, és elkezdett visszaszámolni. 3, 2, 1. Ütés. Bevág. Erősön elindult a hal. Sikeresen megbirkózott vele. Fényképezés, és hossz mérés. 102 cm.

Békés halak terén. Terveztem, hogy kimegyek. A nyirkos sötét időben mégsem mentem ki horgászni. A víz szépen tisztult. Caca kiment a Kenyérgyárira. Alul nem jött semmi. Ezért felment  50-60 centire. Fogott egy csomó küszt. Amikor Én láttam, akkor egy két literes befőttesüvegben sóban álltak. Szereti a ruszlit. Én gyermekkorom óta viszolygok tőle. Ez, amolyan finomított megfogalmazás, hisz ellenszenven, e táplálékkal szemben sokkal erősebb. A dolog úgy történt, hogy elmentünk a boltba. Mint apró pulyát, magával vitt anyám. Elsétáltunk, a boltig, nem volt messze. A bolt pultján ott állt egy kis hordóban ruszli. Három építőmunkás bejött a boltba, és ruszlit vásároltak. A hordóból favillával rakta a boltos, és a mérlegre tett zsírpapírra tette a halakat és a hagymát. Akkor, ha zsírt, vagy kolbászt vett valaki, akkor azt is ilyen módon csomagolták a boltosok. A kenyeret, meg egyéb csomagolandó dolgot fehére színű papírba tették. Kicsit vastagabb volt, mint amit selyempapírnak neveztünk. Nem volt még nejlon zacskó. A lényeg, addig rágtam anyám fülét, hogy vetettem vele egy halat. Mondta: nem fogod megenni!!  Állítottam, - megeszem Én!  Otthon aztán a puha kenyérrel nekiláttam a ruszli evésnek. Borzalmas volt. Az állaga sem tetszett, az íze se. Büdösnek éreztem a hagyma miatt, mellé csípett is. Abbahagytam. Nevelési célzattal, azt kaptam ebédre, hogy tanuljam meg, hogy nem költünk olyasmire, ami más módon megoldható. Tehát, hogy van élelmünk, akkor nem veszünk másfélét. Végül is Ő ette meg. Láthatóan Ő sem szerette. Én az óta egyszer megkóstoltam, ami azt jelenti egy falatot ettem belőle. Le is nyeltem. Igazából anyám mindég is takarékoskodott. Apám nem keresett rosszul. Havi 800 forint volt a havi fizetése. Meg lett a spórolás eredménye. A nyolcvanas évek elején tudtak venni egy házat. Igaz, mikor megnősültem, Minket is segítettek. Na, jól elkalandoztam, a múltba.  Akkor egy ugrás a tegnapi napra. Délután megindultunk Attilával. Egész nap szürkület volt. Mondtam is nem lesz kinn egy őrült sem. Hát volt. Legalábbis a szép nagy Audi kombi ott állt. A víz gyönyörű, enyhén zöldes. Folyik rendesen. A mérce 380-on volt. A múltkor, mikor beszélgettem a gátőrrel, hogy a mérce húsz centivel kevesebbet mér. Rosszul szintezték be. A felső betonban volt rablás. Elkezdett esni az eső. Lementünk a Nyugatiig. Az alsó betonnál a túlparton a betontól, szép hullámmal elindult valami. Visszamentünk. A fiatal sporival nem találkoztunk. Lekanyarodtunk a dobi hídhoz. Ott sem volt senki. Hazafelé jövet mondtam, lehet pergetnünk kellene ma. Reggel, ahogy mentem a boltba, havas eső esett. Mikor kijöttem, akkor apró szemű hó esett. Jelenleg nem esik, de elég erős szél fúj. Sokszor jártam úgy, hogy a szél a nádba fújta a műcsalit. Majd meglátjuk, mi lesz. Most megyek, és apró keszegekből ropit sütök. -.appa.