Engedtessék meg Nekem, hogy ezen a csepergős nulla fok körüli időben melegebb időkre gondoljak. Pedig, de nem tetszett akkor.
2022-07-24
Iszonyat meleg volt. Perzselt a levegő. Erre gondolhatott a költő, mikor írta, hogy „ég a napmelegtől a kopár szik sarja”. Csak most a beton égetett. (Középiskolás korunkban úgy írtuk át: ég a nap melegtől a kopár szar síkja). Fél ötkor csak elindultunk. Vigasztaltam Attilát, hogy a fasor majd árnyékot ad. Igazam is volt. A kocsival beálltam egy napraforgós elejére, ahol árnyék volt. Egy kedves, nem sokára virágzó parlagfüvesbe. Hogy lett ennek a növénynek Ambrózia a neve? Na, ezt a parkolóhelyet, a fiatal pártól láttam, és pár napja oda állok Én is. Komótosan, pakolgatok ki. Mondom Atillának, a nagy vedret nem hoztuk. Azt mondja Attila: menjünk haza érte. Semmi kedvem nem volt. Nem megyünk. Nem baj. Visszük a haltartókat. Nem hoztuk a megkevert etetőanyagot. Nem baj, itt van a régebbi. Visszük azt. Na, az sincs itt. Nem baj. Van itt főtt búza. Aztán, van itt nálunk morzsa is, meg mikropellet is. Ezeket csak összekeverjük és kész. A második helynél ott ült a fiatalember, akiről írtam a múltkor, hogy volt vagy 20 kárásza. Mondta, hogy akkor 8 kilóval zárt. Volt mellette 3 spori. Keszegeket fogtak. Később láttam a srácot kárászt fogni. Akkor a másik kettő odaült mellé. A harmadik maradt a hosszú bottal az öbölben. Egyszer nagy csobogás hallatszott. Fogott egy 40 dekásnyi kárászt. Mondta a többieknek, hogy kukoricára jött. Én súlyozgattam az úszót, mert a minap nem voltam megelégedve vele. Előbb rohattannyáztam egy kicsit, mert nem hoztam az ólmot, amit kikészítettem. Nem baj. Van nálam másik fajta dobozos ólom. Ahogy keresgéltem, akkor kezembe akadt az ólom, ami elvileg otthon maradt. Előkerült a régi etetőanyag is. Így a főtt búzával, megíbereltem. A morzsával beállítottam az állagát. Így aztán 1/4 6 előtt pár perccel már horgásztam is. Attilának már volt vagy 3 kis keszegje. Én kitartottam, a mellett, hogy fenék közelében horgászom. Ettől függetlenül, Én is egy, dekás bodorkával kezdtem. Próbáltam fél kukoricát tenni. Erre olyan bodorkák ették fel magukat, amiknek a súlya fél deka alatt lehetett. A sok apróság miatt rengeteg volt az üres bevágás. E miatt, rendre gubancok keletkeztek. Így aztán, a kis darab lapólmot leszedtem. Az aprók mellett fogtam két e.kárászt is. Akasztottam még egy kárászt. Mikor emeltem ki a vízből, a sulymos szélénél, akkor kipattant a horog. Természetesen, a gubancbontó a kocsiban volt. Levágtam a görcsöt, és szereltem. Továbbra is voltak gubancok, mert a görcs az előkén maradt, és lecsúszott a horoghoz. Elkértem Attilától az ollót, és levágtam. Innentől egészen jól működött a rendszer. Persze, volt még egy jó gubancom. Bedobáskor, az ujjamnál megakadt a horog. Mikor kiakadt, akkor belőtte a cájgot, ami visszarugózott, és gubanc lett. Hamar kibontottam. Szerencsére nem kötött görcsöt. Nyolcig horgásztunk. 3/4 7-től egészen kellemes idő volt. Attila fogott 22 db vegyes halat, ami 25 deka volt. Én fogtam vegyes halat 14 db-ot. 21 deka súlyban, és 8 db e.kárászt 80 deka súlyban. A fenék közeli horgászat egy törpét eredményezett csak. A teknős többször is megjelent, pedig az ismertetett okok miatt nem voltunk bővében az etetőanyagnak. Mikor indultunk esett pár cseppeső, de ez vagy 15 másodpercig tartott. -.appa.
