A múltkor is ezzel foglalkoztam. Szerintem ezen sokáig lehet töprengeni. Úgy értve, hogy az emberben, milyen élőszervezetek laknak (élnek). Adódik egyből, a kérdés, - nem mindegy? Hát nem! Azt már régebben tisztáztuk, - mit értsünk az alatt, hogy élőszervezetek vannak bennünk? Különböző dolgokat szoktak felsorolni, az élő jellemzőinek, de a régebbi írásomban vett hármat nyugodtan vehetjük annak (táplálkoznak, szaporodnak, növekszenek). Most mondhatjátok, hogy ne gusztustalankodjak.  Még, hogy, - az emberben élőlények vannak? Teszem hozzá szokták, a helyváltoztatásra való képességet is idesorolni. Ez eléggé necces. Ezzel kiejtjük a növényeket. Olvastam olyat, hogy fák is helyet változtatnak. Úgy, mint a mesében, csak sokkal lassabban. A rajzfilmek jeleneteit, már nem is említem, amikor az ágak visszahúznak, a fák kergetnek. A Gaia-elmélet szerint a Föld egyben tekinthető, egy élőszervezetnek. Így a szervetlen világ is beleértendő. Azt be kell látnunk, hogy a szervetlen rész nem felel meg az élő, fennebb felsorolt hármas követelményének. De az említett elmélet szerint az egész bolygó együtt van összhangban, és tartja fenn magát. Teszem akkor hozzá, hogy az emberi tevékenység ellenére. Az igaz, hogy a légkör, a hatalmas vizek és hegyek, jelentősen módosítják a földi körülményeket. Azt gondolom, a szervetlen részt mégse tekintsük élőnek. Legutóbb emlegettem a mikrobiomot és a molekuláris biológiát. Jegyzem meg, hogy e területre is betört a kvantumfizika. Jelentős eredményeket sikerült elérni a segítségével. Természetes, hogy a mikrobiom is vizsgálat alákerült. Nézzük meg, - mit is értsünk a molekuláris biológia alatt? Aztán mennyiben segít ez a tudomány, a mini-lények vizsgálatának tekintetében? Nagyon sokban. Már a molekuláris biológia neve is azt sugallja, hogy ez a tudomány az élőlények, és az élőlény sejtjeinek működését tanulmányozza molekuláris szinten. Tehát ez nem más, mint a sejtben végbemenő molekuláris folyamatokat kutató tudomány. De, tegyük hozzá, hogy a molekuláris biológia egy technológia rendszer is egyben, amely gyakorlatilag a biológia, mint tudomány minden területén alkalmazható. Mondhatjuk, hogy minden biológián alapuló tudományterületnek vannak molekuláris nézőpontjai. Ez alapján hatalmas területet foglal magában (molekuláris ökológia, molekuláris pszichiátria, molekuláris neurobiológia, molekuláris genetika, stb). A molekuláris biológia meghatározás tágabb értelemben használható a molekuláris genetikánál, ugyanis ez magában foglalja a sejtbiológiát, a biokémiát. Valójában az élettan molekuláris területeit is. Az kétségtelen, hogy átfedés áll fenn a biológia más szakterületeivel, ezért fordul elő, hogy a molekuláris biológia és a molekuláris genetika fogalmát sok esetben egyként értelmezik. Mint azt már említetem volt, a molekuláris biológia főfeladata, célja, a sejteken belüli, különféle egymásra hatások és szabályozások megértése. Mellette feladata még a molekuláris laboratóriumi technikák fejlesztése és alkalmazása. Nem kis feladat ez. -.appa.