appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Húsvét, háború, s a többi 64/2023 (04.10.) töprengés

2023. április 10. 09:05 - appasztorik

  • Tegnap mondja a rádió, húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Valamiért a nyúl jelképévé vált, a húsvéti ajándékozásnak. A nyúl,nemcsak a húsvéti ajándékot tojja, hanem az összes többit is. Délután, ahogy jöttük haza horgászatból, egy hatalmas nyúl üldögélt az út szélén. Átugrotta az árkot, és egy bő száz métert rohant a mezőn. Mi is kb. száz métert mehettünk, amikor rra lettem figyelmes, hogy az árok túloldalán egy vadkacsa ül a fűben. Meg sem mozdult. Erre megálltam, és mondom Attilának: nézd már! –ez itt költ. Később esett le, a gácsérok nem költenek. Ahogy megálltam megmozdult. Elindult. Akkor láttam meg, hogy megmozdult a tojó, amit rejtőzködő színe miatt addig nem is láttam. Elindultam, ők meg nem totyogtak tovább. Indulás. Hát igen. Ma, indulnak el az emberek. Mennek locsolkodni. Sokan, főleg a torkukat locsolják. Meg kell mondanunk, a húsvét is más. Nem olyan, mint régen. Ezt is kisajátította a politika, mint ahogy magát a locsolkodást beépítette magába az egyház.
  • A húsvéti locsolkodás is pogány ünnep volt. A Krisztus előtti időkre nyúlik vissza. Az eltelt több ezer év alatt sokat változott az évek során. Az őseink a víznek tisztító és megújító erőt tulajdonítottak. A locsolás rítusa során a fiatal, hajadon nőket a víz erejével tisztították meg. A vizes póló versenyek elődje. Ma, mikor kincs a víz, nem locsolkodnak vele. Mellé még hideg is van.
  • A kereszténység ezt az ünnepet is, mint ahogy azt karácsonnyal tette, betagolta az egyházi ünnepek közé. Egyházi jelképpé alakították át. Ne feledjük, a keresztény egyházakban a szimbolika a hitvallás lényeges eleme. A keresztény legendák meséje szerint a locsolkodás hagyománya Krisztus feltámadásával köthető egybe. E szerint, a Jézus sírját őrző katonák, a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat vízzel öntötték le, hogy elhallgassanak. Mit mondjak? Számomra a pogány verzió hihetőbb. Honnan szereztek a katonák vizet, egy szikla temetőben. Tudom. Mózes a sziklából is vizet fakasztott, a hit erejével. De ezek a katonák nem voltak zsidók.
  • A zsidókról jut eszembe. Náluk nincs húsvét, mégis ünnepelnek Ők is. Mondhatjuk különleges ez az április közepe. Most ünnepel a fél világ. Most szinte egybe esik a három Ábrahámita, monoteista vallás egyik legfontosabb ünnepe. Az iszlám ramadán, a zsidó pészah, és a keresztény húsvét. Mind a három vallás mozgó ünnep. Szigorú számítások vannak, hogy mikor kezdődik, és meddig tart.
  • Mondtam az előbb különleges ez az április közepe. Hideg van. Nagycsütörtökön egésznap szakadt a hó. Még pénteken hajnalban is. Mástól is különleges. Fennebb említettem, hogy egybe esnek az ünnepek. Azt gondolhatnánk, ez a néhány nap a béke jegyében telik. Nem mondtam direkt szeretet. A keresztény világ sajátsága, minden nép utálja a másikat. Így aztán a pészahot ünneplő zsidók megtámadták a ramadánt ünneplő iszlámokat. Magunkat se feledjük. Az ortodox oroszok, vérrel áztatják Ukrajna földjét, aminek jelentős részét felvásárolták amerikai befektetők.
  • Tudjátok meg. Nekem kétségeim vannak. Ennyi bűnt, amennyit elkövetett, elkövet, a keresztény világ, Jézus kereszthalála nem tehetett semmissé. Mivel folyamatosan történik, nyugodtan jelentem ki, az emberiség a jövőben is fog bűnüket elkövetni. A Tízparancsolatban benne van: Ne ölj! De, az emberben sokkal mélyebben gyökerezik a gyilkolás vágya. Nem hiszitek? Olvassatok csak bele az Ó- Szövetségbe. Az ÚR, a zsidók Istene lépten-nyomon népeket írtat ki. Azt bizony felülírja, a kőtáblák átvételi utáni, folyamatos, szóban kiadott ölésre késztetés.
  • Búcsúzóul tudjátok meg, hogy Mi magyarok sok mindennek vagyunk a kezdeményezői. Így van ez a húsvéti locsolkodással is. A hagyomány elterjedését magyar sajátosságként tartják nyílván. Igaz, a szóbeszéden kívül ennek semmi alapja sincs. Elég, ha Mi tudjuk. Írásos feljegyzések szerint, a locsolkodás mai formája, valószínűleg szláv eredetű. Csehországban, a XIV. században tettek említést a húsvéti locsolkodásról. A XVII. században, Apor Péter tudósított az erdélyi húsvéti szokásról. Akkor meg jól állunk. Erdély mindég is magyar volt. Ami szintén nem igaz. De senkit nem zavar, ennek a híresztelésben, hogy sosem volt. Mindegy is. Hajrá Magyarok. Hajrá húsvét. -.appa.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr5618099030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása