Pillantsuk vissza az időben. Máig emlékszem a történelemkönyv rajzára. A meggörnyedt harmadik rend nyakában, ott ült a nemesség, és a papság. Ezen, inkább baljós, mint bájos kép után megjegyzem. Mind a mai napig, a terhek megosztását ugyan ez jellemzi. A terheket az alsóbb rétegek viselik (és elviselik). Hazánkban különösen jó a helyzet. Mi egy belenyugvó, elégedetlenséget nem ismerő nép vagyunk. Nem mennek jól a dolgok, de ez van, ezt kell szeretni. Ebben nyilvánul meg Nálunk, a nemzeti összetartozás. A belenyugvó magatartás miatt, a középosztály egyre szegényebbé válik. Örül, hogy neki jobban megy, mint a megélhetési színvonalban alatta lévőknek. Másrészt, bízik a nemzetvezetőben, hisz megígérte, hogy javulni fognak a körülmények. Közben érzékelik, hogy egyre lejjebb csúszik, az életszínvonaluk. Jegyzem meg, a mai finomkodó világban nem „rezsim”, hanem „rendszer” az elnevezés. Igen. Úgy, mint Nálunk a NER. De, térjünk vissza Franciaországba. Ott vagyunk, a közös nemzetgyűléseken. Kezdetben 1789 és 1792 között, még a király is részt vett ezeken. Tőle jobbra helyet foglaló nemesek, és egyházi személyek a királyság intézményének fennmaradását, a királlyal való együttműködés megtartását, és az arisztokrácia elsőségének biztosítását akarták. Ők alkották a király támaszát jelentő szélsőjobboldalt. Most nem ül ott a király.  Nálunk az országházban Bujusz a király. Manapság a médiák tele vannak, a jobb, és baloldallal. A közélet, és a politika területén nagyon sokszor használjuk ezeket a kifejezéseket. Csakhogy most ideológiai irányzatokra, politikai irányultságra, és pártokra alkalmazzuk. Na, még egy kis magyarázat. Régebbi korokban, politikai értelemben a rezsim, a politikai rendszer működését jelentette. Teszem hozzá napjainkra már, joggal kapott egy pejoratív felhangot. Ezt egy ország elnyomó kormányzatára mondják. Gondoljunk Észak-Koreára. De nem kell olyan messzire menni. Gondolhatunk Orbán Viktor találmányára, a Nemzeti Együttműködés Rezsimére (NER). A szónak ebben, a pejoratív értelmezésében azt takarja, hogy egy szűk érdekcsoport kezében van a hatalom, amelyet saját érdekében használ fel. Látszólag a népét szolgálja a diktátor. Emlékezzetek csak mi történt 2020. októberében Phenjanban. Igen nagyszabású katonai díszszemlét tartottak az állampárt megalapításának 75. évfordulóján. A dísztribünön, beszéde közben Kim Dzsongun könnyezve kért bocsánatot népétől. Nem volt a helyzet magaslatán, amikor a rábízott országot koronavírus-járvány, környezeti katasztrófa sújtotta, és nukleáris fenyegetés érte. Azt mondta: „Nem tudtam megszüntetni a népünket sújtó nehézségeket”. A közvetítésen látható, hogy a tömegben lévő hölgyek is elsírják magukat, ilyen fokú megbánás láttán. Hogy miért jöttem ezzel elő? Ez sem volt más, mint a tömegek manipulálása.  -.appa.