oszt igazam is vót. Hát, ahogy az lenni szokott. Ezért aztán, rendbe tettem a sorszámozást, a blogon. A jegyzeteimben még nem sikerült. A teljes rendbetételt úgy tudom megvalósítani, ha szinkronba hozom a bloggal.

• Ha már tegnap Palkovicsot emlegettem, akkor érdemes megnézni,- mi is a különbség? - a tudomány és az innováció között. Hogy jön ez ide? Ezeknek is a minisztere volt, az a szegény ember. Na, nem csigázlak benneteket tovább. Bizonyára rájöttetek, hogy ilyen kezdés után, a kettő nem ugyanaz. Előfordul, hogy ellenkezői egymásnak. Az kétségtelen, hogy a tudomány gyakran vezet innovációhoz. A tudományos munka célja nem az innováció. Az egy melléktermék, aminek örülünk.
• A tudomány nem más, mint a köröttünk lévő világ megismerésére irányuló emberi tevékenység. E tevékenység során képződött ismeretek gondolati rendszere, ami kísérletekkel igazolt. A tevékenységnek megismételhetőnek kell lennie, és azonos eredményre kell jutni. Ebben az esetben mondhatjuk, hogy tudományos eredménnyel van dolgunk. A tudomány végül is, olyan emberi tudás, amely rendszeresen, ismétlődő módon átgondolt, és igazolt ismeretekre épül.
• Az innováció szakmai fejlesztés. Újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósítása. Nem egyszerűen technikai fejlődésről beszélünk. Azt a folyamatot jelenti inkább, ami az új ötletek megvalósításából indul ki, és új termékek előállításához, vagy szolgáltatásokhoz vezet.
• Mikor létrehozták a kutatóhálózatot, akkor hallottam, nagyon okos politikusunktól: nem kell alapkutatás. Nem vót aki azt mondja: a futballmérkőzéseken nem kell az első 20 perc. Kezdhetnétek egyből a 21. perccel.
• Az alapkutatás, olyan tudományok és kutatások megjelölésére szolgál, amelyeknél nem szempont, a gyakorlati felhasználás. A tudományok általános törvényszerűségeinek, legmélyebb összefüggéseinek vizsgálata alapkutatásnak minősül. Lássuk be. Igazsága van a politikusoknak. A legtöbb esetben költségesek. A kutatás sikere bizonytalan, és az is, csak hosszabb idő után várható. Mint említettem megismételhetőnek kell lennie. De! - mindenképpen az emberi megismerést viszi előre. Tudománypolitikai kérdés lenne, de nálunk politikai. Milyen megoszlás jöjjön létre? - a társadalom, kutatásra szánt erőforrásaiból, az alap- és alkalmazott kutatás számára (jövőre szinte semmi). Újabban megosztják abban a formában is, hogy beszélnek felfedező, célzott kutatásról, és a hamarosan hasznot hozó innovációról (amiről megállapítottuk, hogy az nem kutatás).-.appa.