- A múltkoriban azt mondtam, a Brüsszeli szerződés célja volt, hogy összezár egy esetleges német agresszióval szemben. Lám csak, a németek akkori újrafegyverezése, az európai országok részére is fenyegetést jelentett. Természetesen, a Szovjetek részéről felmerülő veszélyeztetéssel szemben is védelmet jelentett volna. A szerződést 50 évre kötötték. Európában a II. VH. után, a brüsszeli szerződés volt az első, ami a tagállamok közötti kölcsönös védelmet is magában foglalta. Az aláírók szándéka szerint, így biztosítva lett volna a nyugat-európai államok védelme, a kommunizmus terjeszkedésével szemben is.
- Ideológiák harca is zajlott. Ugyanakkor azt látni lehetett, hogy a szocialista országok, és a Szovjetunió katonai ereje visszarettentette az imperializmust, egy újabb világháború kirobbanásától. Ezért, ebben a helyzetben, mind a kétfél a realitást választotta, amit a "békés egymás mellett élés" politikájaként határoztak meg. Természetesen, mind a két fél a másikat hibáztatta időnként. Ezektől eltekintve azért, a nemzetközi enyhülés megindult. A szocialista tábor politikája arra irányult, hogy a történelmi perspektíva lehetőséget ad, a választásra a világrendszerek között. A remény az volt, hogy a két világrendszer harcát nem a katonai erőszak, hanem a szocialista társadalom, egyre jobban kidomborodó minőségi fölénye dönti majd el, a szocializmus javára. Azt kell mondjam, nem ez történt. Ami szerintem abból adódott, hogy alapvető, a rendszerbe ágyazódott hiányosságok voltak, amik elejétől fogva gátolták a szocialistatábor lehetőségeit. Az egyik ilyen, és legalapvetőbb volt a fegyverkezési verseny. Hirdetve volt ugyan, a békés egymás mellett élés, de igazából a Szovjetunió által vezetett szocialista országok jelentős összegeket fordítottak fegyverkezésre, hogy elrettentsék a kapitalistákat. Ez sok pénzbe került, amit a nép jólétéből csíptek le. Igaz, a párt vezetőrétege jól élt (teszem hozzá nem annyira, mint manapság). Külön nehezítette a helyzetet, hogy a Szovjetunió csatlós államait újjá kellett építeni. Emlékeztetőül. A Hitleri Németország csapatai visszavonulásukkor, hogy lassítsák a Szovjetcsapatok előrenyomulását, amit lehetett felrobbantottak. Az amerikai, és a Szovjetbombázók sok várost lebombáztak. Ebből következett, hogy az újjáépítés is sokba került. Ne feledjük el azt sem, hogy a béketábor országai, a háború előtt sem tartoztak, a gazdag országok közé. Elbeszélések szintjén, ahogy gyerekkoromra visszaemlékszem, a háború előtt volt minden Magyarországon. Lehetne itt nosztalgiázni, de azt gondolom, nyugodtan kimondhatjuk, hogy komoly gépiparral nem rendelkeztünk. Inkább a mezőgazdaságunk volt jó, és talán annak termékeit feldolgozó ipar. De, mint azt említettem, az ország romokban hevert. Azt gondolom, a szocialistatábor széthullásának, az utolsó lökést, a Henry Kissinger által fémjelzett csillagháborús tervek adták meg. Ezt anyagilag, a béketábor nem bírta. Az említett okok miatt, a felbomlás az elejétől kódolva volt a folyamatba. Alapjában véve szegény országok fogtak össze (idesorolom a Szovjetuniót is), esélyük sem volt arra, hogy a kapitalista országok jólétében élő munkások kedvet kapjanak a rendszerváltáshoz.
- Elgondolkozhatnánk azon is, - hogy Lenin leggyengébb láncszem elméletének van e igaza? Avagy Marx elmélete az igaz? Egy röpke gondolatot, már-csak a hecc kedvéjért is megér. -.appa.
