- Bizony, hogy telik az esztendő. Ez már a 101. töprengés. Mint a kiskutyák száma a mesében. Itt jegyzem meg nektek, hogy nekünk nem volt szabad tüzeskedni. Azt mondták: ne tüzeskedj, mert éjjel bepisilsz. Nem reszkíroztuk meg. Mégiscsak blama lett volna.

- De, honnan van ez az országos tüzeskedés? Nem mindegy. Egyértelmű számomra, hogy este kell tüzeskedni, különben nem látszik. Bár attól függ mekkora a tűz. Gondoljatok Néróra. Ő is játszott a tűzzel. Nos, először a király nélküli királyságban tartottak tűzijátékot. Nem ám, úgy ingyen. Hova vezetne az? Belépődíjat kellet fizetni. Mikor a gazdasági helyzet megerősödött, a két világháború háború közötti időben változott valami olyasmivé, amilyennek ma is ismerjük a Szent István-napot. Mondjuk, Én nem ismerem. Nálunk reformátusoknál, nem voltak szentek. Úgy gondolok erre az egészre csak, mint felesleges, pénzkidobásra. Meg még olyanra, amivel jó pénzért, rengeteg egészségkárosító anyagot juttatnak a levegőbe.

- Több mint 100 éve volt az első tűzijáték, 1920. augusztus 20-án. Akkor, ahogy anyám mondta: a főméltóságú úr volt hatalmon. A hatalmat Én mondtam. Anyám, csak főméltóságúzott. Március egyel, a Magyar Királyság kormányzója lett Horthy. Annyit csak megtehettek érte, hogy Margitszigetről tűzijátékot lőttek fel a tiszteletére. Meg is érdemelte a tiszteletet. Megesküdött a királynak, hogy visszatértéig kormányoz. A nemzeti hadsereg főparancsnoka is lett. Ezért aztán katonai úton, kétszer akadályozta meg a király visszatérését. El is fogatta a királyt. Annyira őrizte a trónt, hogy a tulajdonosának sem adta oda. Ha nem szeretnénk, becsülnénk, és tisztelnénk annyira, akkor azt is mondhatnók, hogy esküszegő, ganyé ember volt. Az előbbi felsorolás miatt, nem mondunk ilyet, még akkor sem, ha megérdemli. Azt se feledjük, ha jól körbejárjuk, akkor hazánk jelenlegi állapota, az ő tevékenységének következménye. Jegyzem meg, a Hitlernek tett esküjét is megszegte. Erre mondhatjátok, hogy ezért kitüntetést érdemel. Nem is értem, - miért nem tüntették már ki valamivel?

- Az államalapítás ünnepét 1951-ig rendezték meg. Suttyomban az alapító Szent István háttérbe szorult. Rakosgatták szorgalmasan a szocializmus alapjait. Ahhoz nem kellettek szentek. Így aztán nem is csoda, hogy a Népszava 1948-ban, az augusztus 20-i rendezvényekre, mint az új kenyér ünnepére hivatkozott. Mellé jött egy kis terelés is, 1949-ben. Innentől, a hatályba lépő alkotmány ünnepévé is tették ezt a napot. De igazából, amolyan szentháromság napja ez. Szent István, az új kenyér, és az 1949-es alkotmány ünnepe lett. Az alkotmány megszűntével, az ugrott az ünnepelni valók közül. -.appa.