- Most, döbbentem rá, hogy régi jó szokásommal ellentétben nem háborogtam azon, hogy az idióta politikusok nem tudják azt mondani: - kész! Nem állítgatjuk tovább az órát. Van annak vagy öt éve, mikor elhatározták, hogy nem lesz óra állítás. Még azt is tudták mikortól. Ennek már meg kellett volna történnie, de nem tudtak megegyezni. Nagyon akarták a nyomorultak, de közbejött a kovid. Féltek, hogy valamelyik óra elkapja a kovodot, ha fogdossák, állítgatják. Jobb nem kontaktálódni velük. Előzzük meg a fertőzéseket. Így oszt elmaradt az állítgatás. Nagy félelemben lehettek a politikusok, mert még a Mi élharcos vezetőnk sem merte azt mondani: nem állítunk többet! E helyett állítottunk rekordot, a lakosság létszámához viszonyítva, kovidban elhunytak számában. Most ugyanezen, viszonyszám alapján, hazánkba érkezett a legtöbb menekült. Szóval állítunk dógokat, de órát nem. Nem vagyunk Mi renitenskedő nép. Békésen elfogadjuk, amit Brüsszelben döntenek.
- Higgyétek el. Komoly dolog ez. Nem áprilisi tréfa. Pedig az egész annak indult. A történet 1784-ben kezdődött. Vélhetően Franklin, egy humoros hangvételű levélben elmélkedett arról, hogy Párizsban 6-kor kel a nap. Ilyenkor, a városlakók többsége még alszik. Erre írta, ha a párizsiak kelnének, mikor a Nap, akkor rengeteg gyertyát spórolhatnának meg.
- Ki is volt Benjamin Franklin? – az, akinek nevét összemossák az óraállítással. Egy amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, és Ő az első amerikai sakkozó, akit név szerint ismerünk. E felsorolásból jól látszik, hogy bár politikus volt, de nem volt hülye. Nem azzal foglalkozott, hogy minél több pénzre tegyen szert, a honfitársai megkárosításával. Természettudósként tisztában volt azzal, hogy a Nap, le se szarja, hogy mit mutat az óra. Amúgy meg, olyan messziről nem is láthatja. (Nehogy mán, valaki komolyan vegye, hogy a Nap gukkerrel nézegeti a Földet).
- Bizonyos, hogy Franklin nem javasolta az óraállítást, bár a nyári időszámítás ötletét sokan neki tulajdonítják. Mi van, akkor, e mögött? Maximalizálni akarták, az északi féltekén az ébren töltött idő során a napfényt. Mellesleg napfény akkor is van, amikor Mi alszunk. A Föld forog (nem ettől van rajta ennyi szédült), és kering a Nap körül. Ezeknek, és a 23,5 fokos tengelyferdeségnek köszönhetően, a nappalok hossza szezonális ingadozást mutat. Nyáron nálunk, télen, a déli félgömbön hosszabbak a nappalok.
- Az ötlet a századfordulón került elő. Az I. VH. okozta gazdasági gondok miatt vezették be, a nyári időszámítást (1916, Németország, és az Osztrák–Magyar Monarchia). Később más államok is átvették. Jött 2019. Az Európai Unió az eltörlésre szavazott. Jött a kovid is, így nem tudni, hogy mikor lesz vége az idiótaságnak.
- Pozitív hozadéka, hogy megváltozik a bioritmus az óraállítást követően. Nő a szívrohamok, és a halálos közlekedési balesetek száma. Ez takarít nyugdíjat meg, de kiadásnövekedés van a kezelések miatt) Véleményem szerint, ezzel az ökörködéssel nem spórolunk meg energiát. -.appa.
