- Azt is kell mondanunk, hogy a gazdag Uniós országok, külső, Unión kívüli, és belső, Unión belüli migrációval pótolják a hiányzó munkaerőt. Kimondhatjuk nyíltan, az anyaország lakosainak büdös a munka, de valakinek azt is meg kell csinálni. Ezért fordulhat elő, hogy némely országok sokkal befogadóbbak a migránsokkal szemben. Hozhatjuk példának, hogy a görögök, a partraszállók közül kicsemegézték a diplomásokat. A menekült táborokban iskolákat hoztak létre, ahol tanították a fiatalokat, miközben elsajátítatták velük a görög nyelvet. Az is egy értelmű, hogy minden ország igyekezett a képzett embereket megszerezni. Ezzel párhuzamosan, a képzetlen emberek is olyan helyekre igyekeztek, ahol jólét várja Őket. Szó nincs arról, hogy hazánkban akartak volna maradni. Ezért is történtek lázadások a táborokban. Ők mihamarabb tovább akartak innen menni, de nem lehetett. Nekünk van elegendő belső képzetlen munkaerőnk, tehát a külföldiekre nem volt szükségünk. Mondhatjuk, hazánkban a képzés jó ideje arra irányul, hogy képzetlenek legyenek az emberek. Könnyebb Őket manipulálni. Az is kétségtelen, hogy nagyszámban iszlámbevándorlók jönnek. Az iszlám még vallás. Tartják a szokásokat. Nem értelmezték még át kapcsolatukat Istennel. Nem érvényesül a szekularizáció semmilyen formában.
- Elmondhatjuk, hogy a Tőlünk Nyugatabbra lévő országok elég sok bevándorlót fogadtak be. Ott tehát nagyobb létszámú, összetartozó vallási csoportok jöhettek létre. Látnunk kell, minz azt már említettem is, az iszlámot nem érintette meg a szekularizáció. A híradásokból tudjuk, hogy a terrorcselekményeket, az ott született fiatalok követik el. Nem tanultak. Nem igyekeztek elsajátítani a nyelvet, csak olyan mértékben, amennyire feltétlenül szükséges. Ők, már nem tartoznak hálával a befogadásért. Erre a három utolsó mondatra felteszek két kérdést. Miért is nem? Megvoltak, e a lehetőségeik? Könnyű elítélni valakiket, miközben nem ismerjük a körülményeiket. Jegyzem meg. A kínai fiataloknál is vannak problémák, a magyar érettségikor. Aztán, gondoljunk csak a rossz szemmel nézett, kabaréjelenetekben nevetségessé tett cigányainkra. Ilyenné alakította Őket a társadalom. Azt mondom, meg is ragadnak minden alkalmat a potyázásra. Ami nem jó, de valamiből Nekik is élni kell. Hallom, a felzúdulást: Menjenek dolgozni! Én is úgy tartom. A közmunkaprogram, az nem munka. Az idénymunkákon, a legtöbb helyen, kevesebbet fizetnek nekik, és többet várnak el tőlük. Itt vannak velünk, mégis kirekesztettek.
- Nézzük a külhont. A francia fegyveres erők jelentős része iszlámvallású. Attól tartanak, e miatt etnikai konfliktus esetén megbízhatatlanokká válnak. Azt gondolom, ez megalapozott, és valós félelem. Engels (Ez nem Frici, a Marx Karcsika kis barátja. Ez egy belga, és David) azt mondja: az iszlám kisebbségek legnagyobb erőssége, nem a növekvő számukban, hanem a kulturális összetartozásukban keresendő. Ez, az erő, az európaiakban már nincs meg, hisz évtizedek óta tart az ideológiai formálásuk. Mondhatjuk nyugodtan. Az Uniónak nincs közös, egy tőről fakadó, nemhogy kulturális, de semmilyen alapja. A kereszténység, egy ködösítésre használt maszlag. Ezek előre vetítik azt a képet, miszerint ahhoz, hogy Franciaországból vagy Belgiumból muzulmán országot csináljanak nincs szükség muszlim többségre. Úgy értelmezem gondolatait, hogy az apró muszlim kisebbségek is kezükben tarthatják a hatalmat, abban az esetben, ha a többségi társadalom elér egy megosztottsági szintet. Nem elképzelhetetlen. Gondoljunk a rómaiakra. Oszd meg, és uralkodja rajta. -.appa.
