De, tényleg! – hiszen nem úgy volt. Azt mondtam ugye, hogy a hatalom, ennél fogva a társadalom is hazugságokra épül fel. Ami attól van, hogy az emberek szeretik azt hallani, amit szeretnének hallani. Az sem baj, ha nem igaz. A politikusok ezt kihasználják, és azt mondják, ami alattvalóik kedvére van. A sok balga ember örül neki. Rájön, hogy nem úgy van, de hisz, a legvégsőkig. Visszaélnek az információval minden korban, mint tette azt Orbán, a temetési beszédében. A határnyitás dátuma 1989. szeptember 6-ra volt tervezve. Ám az információval visszaéltek (Horn, Nyers és Kovács). Lepcseskedtek és kifecsegték egy nyugatnémet szociáldemokrata vezetőnek. Németh lefújta az akciót. A valós időpontot már csak ő és Kohl nemzetbiztonsági tanácsadója tudta. Németh szeptemberben szólt külügyminiszterének Hornnak: bejelentheti a határnyitást „A Hét”-ben. Közben Kohlt meg akarták buktatni. Genscher külügyminiszter helyett Kohl jelentette be a határnyitást. Ez dicsőséget hozott számára, megtarthatta posztját, és még háromszor újra választották. Lám, milyen apróságokon múlik a világtörténelem. Hogyan történt a vasfüggöny átvágása? Lássuk a valóságot. Egyszer, Horn Gyula Bécsből hazatérve azzal állt elő, hogy az osztrákokkal közösen vágják át a szögesdrótot. Némethnek megtetszett az ötlet. Jónak tartotta, és március 27-én Rajkánál el is kezdték (mint látjátok majd Gorbi tudott róla). Tegyük hozzá, ezt a tevékenységet az osztrákok, valamint a közelben állomásozó szovjet hadseregcsoport is jól látta. Így aztán május végére már nem volt vasfüggöny. Mit tesz Isten mire eljött a nagy esemény napja (június 27), nem volt mit átvágni. Hogy legyen mit megbontani, ezért rohammunkában 30 méternyi hosszon odaépítettek egy kerítést. Így aztán volt mit bontani. A kamerák tanúsága szerint Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter vágta át az utolsó szakaszt. Ez jelent meg New York Times címlapján, színes képen. Ha megnézitek, akkor látszik: a külügyminiszterek egyszerű alumíniumdrótot vágnak át, amit a ceremónia és a fotózás kedvéért telepítettek oda. Azért ennek a lebontásnak az is oka volt, hogy az S-100-as elektromos jelző rendszer a -’ 80-as évek végére elavult, tönkrement. (Kétharmad részben vadállatok, vagy eső miatt riasztott). A felújítás százmilliós költséget tett volna ki. A rendszer Szovjet volt, de a rozsdamentes acél drótot nyugatról kellett volna beszerezni. A BM határőrség már –’87-ben javasolta a megszüntetést. Telt az idő. Az MSZMP politikai bizottsága –’89. febr. 28.i ülésén elfogadta az EJR megszüntetését. A miniszterelnök márc. 3.-án találkozott Gorbacsovval. Megkérdezte, - mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt? A kérdés nem érdekelte, a szovjet pártfőtitkárt. Megjegyezte 1956 nem ismétlődik meg. Ez célzás volt arra, hogy –’56 szeptemberére végeztek az aknazár felszedésével. E miatt lehetett az, hogy az –’56 zűrzavaros időszakában, egyes becslések szerint százezrek menekültek át Ausztriába. -.appa.
