mert,
egyszer csak eljött az a pillanat mikor rájöttem a feleségem nem vállalható tovább―vagyis válhatóvá vált―könnyű ezt megállapítani―nem abban az értelemben hogy ezt meg ezt csinálta―kész ennyi―ebből a szempontból nem is tudom mikor áll elő egy ijen hejzet―hisz fokozatosan eszkalálódik mindég történik valami―valahogy immunissá válik az ember a dolgokra ―szóval nem könnyű―abban az értelemben sem hogy mégis mi a fenét kell csinájjak―haggyam ott―oké―de hová menjek―arról nem beszélve negyvenegy évig éltünk együtt―két gyerek meg egy unoka―egyszer csak túlcsordul a pohár―hogy mik―kérdi―hát hogy ojan kövérré vált―nem is―negyven éves kora felett a legtöbb nő kövérré válik―igazából az sem hogy többféle betegsége volt―szóval sok minden összejön―elmondom én azt is ami tényleg nagyon idegesített―piszkosul tudta játszani az úrinőt ―ijenkor affektált―tette vette magát―dehogy―nem jártunk sehovasem ―nem álltunk úgy anyagilag pedig rengeteget dolgoztam―elfojt a pénz a keze közül―csinálni nem csinált semmit pedig volt egy jó kis kertünk amiben megtermett minden amire szükségünk volt―azt mondta mindig ő nőből van―ő nem kertész―a mezőgazdaság a férfiak dolga―na maszek munkát így sokat vállaltam de ettől a kertet nagyon rendbe tartottam―erre nagyon büszke volt―mindég dicsekedett ha jött hozzánk valaki―ritkán jött hiszen én rendre dolgoztam valahol―avval is dicsekedett hogy mi nem iszunk―csak alkoholmentes sör van―jól gondolja―egyre többször fordult elő mire estére hazaértem ittas volt―ez egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben―én güriztem―ő meg a kisboltból hordta a félliteres pálinkákat―ott feküdt részegen kinyúlva az ágyon―többször mondta haggyál itt bazd meg―jól elleszek én itt―állást kerestem és elköltöztem
mert,
mindenki a saját szerencséjének kovácsa―ami persze nem igaz―de lehet terjeszteni ijen hüjeségeket―miért is ne―hát oké―rendben van kovács bácsi―maga komojan hiszi hogy a saját szerencséjének a kovácsa―na de én mit csinájjak―én pap vagyok―mondjam én is mint maga analógiájára ―hogy a saját életemnek vagyok a papja―mondok inkább kegyednek valami közmondás félét―jót ett hejébe jót várj―gondolom nem ezt várta ―azt hiszem katonakoromban hallottam ezt a szót―hogy hogy mejiket ―ezt hogy ett―de mán nem tudom mejik megyéből származott az illető elvtárs―láttya bátyuska―erre jól emlékszik―akkor még mind elvtársak voltunk―aztán meg vagy azok―vagy nem―emlékszem―egyszer vértes úr panaszolta nekem―felhívta varga gyulát valami problémával―mondja neki―varga úr―erre gyula kijavította―elvtárs―nem úr―elvtárs―most mondja meg pap úr―ahejett hogy a problémával foglalkozott volna kezdte a megszólítást kijavítani―egyébként vértes úr―vagy imre bácsi nagyon olvasott ember volt―tájékozott―valami egyházi gimnáziumba járt ―emlegette azt is kik tanították―meg azt is mijen magas rangú papokkal beszélt különböző alkalmakkor―nem tudom már miért is nem lett pap ―pedig ijenekről is beszélgettünk―szeretett beszélgetni―csak volt egy bökkenő―csak mondta mondta―mindig is szeretett beszélgetni―abban az időben amiről beszélek akkor már nyugdíjas volt―így aztán főleg ráért ―emlékszem egy mondásra―nem azért élünk hogy együnk―hanem azért eszünk hogy éljünk―egyszer beszélgettünk―kiderült hogy infarktusa volt ―kérdeztem hogy történt―nem ivott―nem dohányzik―egészségesen táplálkozott―nem kávézott―erre azt mondta hogy az utóbbi időben sokat kávézott―egészségesen élt―sokat sétált―néha ivott egy kis borocskát
-.appa.
