Gondolódzkodtam már több esetben a teremtés, vagy a teremtődés problematikáján. Matematikáján nem, ellentétben Hawking-al. Meg aztán azon is, hogy a lét. A Mi létünk, - egyáltalán létező valami e? Szemléljük, a Mi vallásunk irányából. Bár! Részemről, sok minden szimpatikus dolog van a Távol-keleti felfogásokban, értelmezésekben. De igazából, nagyon tudnám utálni az újjászületést, újratestesülést (régebben erre is utaltam, illetve utáltam ). Dacára annak, hogy Föld szerte sokan elfogadják, mi több szeretik ezt a tant. Nyilván Ők értik ezt az egészet. A földi lét siralomvölgy. No, persze a Bibliából is levonhatunk hasonló következtetést. Meg kell hagyni, van is ebben a siralomvölgy felfogásban sok igazság. Miért kételkedem akkor a többiben? Azt gondolom, a lényeg az Árjuvéda (az élet tudománya). A jóga értelme, hogy leszállhasson az ember a létkerekéről. Lényege. Ne kelljen újjá születnie az embernek. Én erről a témáról szállok most le. Megjegyezve. Nemhogy újjá! De, ki akart egyáltalán megszületni? - és akkor még többször is kell, amíg el nem éred a megfelelő állapotot. A Mi esetünkben a mennyországba illenék jutni. A Mi Istenünk, lássuk be, rendes velünk. Nekünk egyszer sem kell ehhez, újjászületnünk. Az írások alapján, az ember Istentől szabadságot kapott. Azt gondolom nem az akaratét. Meg nem is a cselekvését. Ebben az aspektusban, elég nehezen tudom értelmezni, hogy a választás szabadsága az emberé. Hacsak úgy nem, hogy az ember azt választhatja, amit Isten akar. Gondolatom szerint elég visszás helyzet ez. Mert, miről is van szó? Ott az ember, telve akaratokkal, de nem rendelkezik az akarat szabadságával. Mégis azt mondom, ez érhető, hiszen az emberi akarat, a cselekvés által elrontja Isten művét. Ezt meg Isten nem akarhatja (ha értenénk, akkor Mi sem). Írtam én már, hogy Nem hiszem az időt, mint valóságot. A teret sem, de az más kérdés. Nyilvánvaló, ha minden illúzió, akkor abban az értelemben ezek is valós dolgok, mint minden más. Pillantsunk azért az idő kérdéskörére. Szent Ágoston szerint: Istent nem képzelhetjük el, az időben létező lényként. Az idő csupán, az Isten által teremtett világegyetem egyik sajátsága. Isten pedig bizonyára tudta, mit akar. Én még azt teszem hozzá. Ebben a térben létező lényként se képzelhetjük el Istent. Abból az okból kifolyólag, hogy az a tér, amiben Mi létezünk, túlságosan egybefonódott az idővel. Ezért mondom, hogy Istennek kívül kell esnie a Mi időnkön, és terünkön. Emlékezzetek rá, régebben is felvetettem: az idő nem létezik. Ennek megerősítésére idézem Ágostont: az idő, az Isten által teremtett világ sajátsága, s a világegyetem létrejötte előtt nem létezett. Tehát, amikor azt mondtam, hogy idő nincs, akkor igazam volt. Idő most sincs. Kitaláltunk valamit, aminek segítségével elhelyezzük magunk, az egymásutániságban. Felvetődik bennem, akkor a teremtés előtt tér sem volt. Tudom, szükségünk van rá, hogy elhelyezhessük Magunk, az egymás mellettiségben. Azt mondom. Ez is képzelgés, és ez is illúzió. Zárszóként, de nem megoldásként. Aquinói Tamás azt mondja: létezik egy bizonyos Isteni törvény. Mégpedig az értelem, amely Isten szellemében székel, és az egész világegyetemet kormányozza. Tehát akkor, Isten illúziói vagyunk. Lám milyen egyszerű ez az egész. Avval kapcsolatban, hogy most készülnek a Marsra. Később majd a szuper ember új világokba költözik. Nos, azt gondolom, ez abból adódik, hogy az embernek, van egy lét utáni sóvárgása. Értelmezhetetlen számomra, - hogy miért? A világegyetem szempontjából oly mindegy, - van ember, vagy nincs? Nekünk, ma élőknek meg főleg mindegy. Áttelepülnek? Nem települnek? Mi közünk hozzá? Ilyen hiábavalóságon, - mi értelme agyalni? Mi után tönkre tettük a Földet, - hogy menekülnek el az utódok? Óvnunk kellene a Földet. E helyett, hamis állításokkal még inkább kiszipolyozzák a Föld készleteit, hogy még több pénzhez juthassanak, az amúgy is szuper gazdagok. Bizony mondom Néktek álságos, és utálatos dolgok ezek, - nem tudom az ÚR szemében azok e? - de az én szememben mindenképpen. -.appa.