Na, nem nagyon, csak annyira, amennyire a kormány érdeke megkívánja. Tavaly volt egy bejátszás a kormány legújabb rádiójában a Retró rádióban. Ott azt fejtegette, hogy túlórát csak akkor lehet elrendelni, ha a munkavállaló, és a munkáltató írásban megegyeztek. Azt is mondta, hogy a túlóra a következő fizetéssel kifizetésre kerül. Olyan megnyugtatóan beszélt, hogy már én magam sem értettem, - min vannak ezek felháborodva? Aztán olvasom a neten, hogy a túlóra törvény célja, hogy a dolgozók, ha akarnak, többet kereshessenek. A törvény nem azért született, hogy a hiányzó munkaerőt pótolják vele. A túlórát akkor rendelik el, ha nagyobb megrendelés fut be a céghez, és azt teljesíteni akarják. Ez is roppant megnyugtató. Bár motoszkálni kezdett bennem egy gondolat. Úgy hírlik, hazánkban munkaerőhiánnyal küszködnek a cégek. Önmérsékletet fognak tanúsítani? Tudják, hogy állnak munkással, ezért a következő évi tervet úgy állítják össze, hogy kevesebb munkát vállalnak. Nekem, ez a megközelítés valószínűtlen. Aztán hallom, vagy olvasom, a kormány külpolitikai szakértője Georg Spöttle (egy német rendőr) fejtegetését. Ő is roppant megnyugtató. (mégiscsak hallottam) Nem érti mi ebben a törvényben a gond. Elmondta, hogy ők, a rendőrségnél, néha ötszáz óra túlórát görgetnek maguk előtt. Nincs ebből semmi probléma. Igaz, ők nem veszik fel fizetésként, mert sokat elvinne az adó. Szabadidőként veszik ki. Ez tényleg megnyugtató (náluk). Német országban, ezek szerint tényleg a hórukk munkák esetén rendelnek el túlórát. Belegondolva, - mit mond erre egy izgága dolgozó? Szarom én le öcsém, hogy Ti mit csináltok a német rendőrségnél. (Lehet, nem fogalmaz ilyen árnyaltan). Az elviszi az adó azért, kicsinyt meglepett. Nálatok viszi el az adó? Itt magyar országon, a jövedelem 34 %-át viszi el az adó. A román elvtársaknál 41,5 % az elvonás. Igaz, ebben a körben Mi ketten számítunk uniós csúcsragadozónak. Itt jutottam el arra a pontra, megnézném, - mit ír a törvény?                                                                                   109. §  (1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (ez eddig is így volt)

(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (e szerint év elején aláírják a 150 órát. Hogy van akkor, hogy nem a hiányzó munkaerő pótlásáról van szó?)

135 § (3)Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (ezek szerint a kollektív szerződés alapján 300 óra túlóra rendelhető el. Merül fel a kérdés. A szakszervezet, ezt aláírja? Nyugodjatok meg igen. A cég fizeti a szakszervezeti vezetőt. Mondhatjuk a vezetés része.)

143 § (6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. (Na, itt van egy kis csavar, hiszen a munkaidő keret felvihető három évre. Három év alatt annyit romlik a forint, hogy oda a túlóra pótlék. Noés akkor arról még nem is beszéltem, hogy jogutód nélkül megszűnhet a cég.)

(7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. (amennyiben még meg van a cég. Félő, hogy kihasználva a három éves kiskaput, az ügyesebbje cégeket alapít, és dolgoztat látástól, mikulásig, majd csődöt jelent. A magyar élelmes ember.)

Zárszóként mondok egy dolgot. A törvényben, egy huncut sor sincs arról írva, hogy ezeket a kifizetéseket a végzett munkát követő hónapban ki kellene fizetni. Pedig, ha jól emlékszem a Kossuth rádióban a miniszterelnök úr is ezt sugallta.   -.appa.