Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a liberalizmus eszméje szerint, minden ember egyforma. Egyenlő szabadsága, és joga van. Azt is elvárhatnók a liberális gondolkodástól, hogy nem számít a származás, a bőrszín, és természetesen a vallás sem. Na, hát ez, azért nem ilyen egyszerű. Az emberek ugyanis meglehetősen utálják egymást. Minél távolabbról származik, annál inkább. Természetesen, ha megkérded Őket, akkor nem. De próbáld meg. Szólj a szomszédodnak, hogy eladod a házad. Nehogy megijeszd Őket. Ne mond, hogy töröknek, arabnak, vagy négernek. Mond azt, hogy egy jóravaló cigánycsalád veszi meg. Ettől megvész, hogy ezt nem teheted meg, pont Ő vele. Ezzel, azt akarom mondani. Nincs semmi baj az idegenekkel, amíg nem kerülnek a szomszédodba. Mondok mást. Sok mindent nem közölnek a médiumokban, különböző bűnesetekkel kapcsolatban. Ez egy álszenteskedő, álszemérmes dolog. Arra hivatkozva, hogy személyiségjogot sért. Kérdem. Nekünk, többieknek, - miért nincs jogunk megtudni, ki volt az, az aljadék? Ezért aztán mindenfelé működik egy öncenzúra. Nem írják meg. Mondhatjuk azt is, hogy eltitkolják. Például, azt mondják, hogy a népesség arányait tekintve, ugyanannyi bűnöző van a magyarok között, mint a cigányok között. Akkor a börtönben (Tiszalök), miért van ötször annyi cigány. Valamit tenni kellene, hisz ebben a megyében is több a magyar, ezek szerint súlyosan sérül az igazságszolgáltatás. Akkor a börtönökben több magyarnak kellene lennie, mint cigánynak. Felvetődik hát a kérdés, - hova lesz a gyönyörű liberális gondolat, a sajtószabadság? És akkor elérkeztünk oda, hogy említsük meg a cenzúrát. A liberális eszme szerint bárkinek joga van ahhoz, hogy elmondja a véleményét. Ez eddig nem is tűnik nehezen kivitelezhetőnek. Igen ám, de ezt akkor is lehetővé kellene tenni, amikor nem értek vele egyet. Ez azért, már nem megy. Most nem arról beszélek, hogy rágalmakat, valótlanságokat állítanak. Természetesen, mióta átvettük (USA) a lejárató, mocskolódó típusú kampányt, az óta gyakorolják nagy igyekezettel, és szeretettel. Teszem hozzá, pártállástól függetlenül. Ebből kikövetkeztethető, hogy a hatalomnak,- miért is volt égetően szüksége megkaparintani a médiát? Egy demokrácia nem engedheti meg, hogy cenzúrázzanak. Adni kell a látszatra. Lássuk be. Vannak sértődöttek, akik így akarnak vélt, vagy valós sérelmükért bosszút állni. Vannak kekeckedők, akik így akarnak hírnévre szert tenni, befutni.  Ezekben az esetekben nem működik az öncenzúra. Amennyiben viszont uralunk minden hírcsatornát, akkor nincs semmi probléma. Nyugodt szívvel lehet taktikázni. Csúsztatni, kozmetikázni, oly módon, ahogyan az a hatalom szájízének a legédesebb. Persze ehhez a legmegfelelőbb embereket kell beszervezni, és megfizetni. Azt tartja a mondás: van az a pénz. És azt azért lássuk be, csak sokkal elegánsabb ez, mint újságírókat lelövetni, vagy felrobbantani. Elegáns, és szép csendben történik.  -.appa.