Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a liberalizmus zászlaja alatt, szabadon mehetsz egyik országból a másikba. Van egy csomó ország, ahová nem mehetsz. Ilyen ország például, a szabadság, a korlátlan lehetőségek hazája. A nagy mintakép. Az Amerikai Egyesült Államok. Tehát nem úgy van az drága testvéreim, hogy fogjátok magatokat, meg a bankkártyátokat, és odaköltöztök, ahová éppen jól esik. Ez, az odaköltözés akkor igaz, ha többszörös dollár milliárdos vagy. Akkor meg, minek költöznél el? Egyébként meg, minden országnak megvan a maga csóró állománya, - minek szaporítanád, még Te is? Persze lehet menni, mert ott is munkaerőhiány van, de Te ott migráns leszel. Itt azért hozzáteszem, ebben a migránsokkal fenyegető világban, a migránsoknak nem vágyaik ne továbbja, a Magyarországon maradás. Nem Mi vagyunk az úti cél. Így aztán sikeres harcot folytatunk ellenük. Ehhez a sikerhez, az is hozzájárul, hogy nem is akarnak itt maradni. Aztán az is lényeges, hogy a képzettebb embereket befogadják, mielőtt ideérnének. Tőlünk nyugatra lévő országokban, több nyelvet beszélő, migráns fiatalok beiratkoznak az egyetemre. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem mindenféle kontroll nélkül vannak ott a migránsok. Egy számomra érdekes dolgot említenék meg. Azt mondja a kormány interpretációja, hogy a migránsok, a befogadó országban a maguk kultúráját meghonosítják, főleg azt értve ez alatt, hogy gyakorolják a vallásukat. Nem vitatom, hogy az iszlám radikálisabb vallás a keresztény vallásoknál. Hiába fakad egy tőről. Ott, apró gyermekkorától keltik hajnalban, és imádkoznak. A katolikusoknál több olyan papi tevékenység van, amelyen a hívek nem vesznek részt. Mondhatjuk elég, ha a pap kel hajnalban, és elvégzi, ami számára elő van írva. Egyszer teljesen megdöbbentettem egy katolikus papot. Megkérdeztem. Ott van egyedül. Mi van, ha nem veszi elő a könyvecskéjét? Nem tudja meg senki, hogy az aznap hajnalra kijelölt részt nem olvasta el. Az addig gördülékeny beszélgetésbe, egy kis szünet keletkezett. Ezt követően azt mondta: az nem úgy van. Természetes igénye van arra, hogy azt nap, mint nap elvégezze, megtegye. Ezen meg én lepődtem meg. Igaz, napi egy ilyen fejezet van. Na, de. Ki tudja, hányadszor olvassa már? Mi indítja arra, hogy mégis elolvassa? Látva megdöbbenését, ezekre nem kérdeztem rá. Most visszatérek ahhoz, amit érdekesnek találok. Az pedig nem más, mint az, hogy hazánk fiai, akik kint dolgoztak, többnyire felvettek valami vallást. Kaptak valami nevet. Náluk sem kérdeztem rá. Mi okból? Mi indította Őket erre? A lényeg, valami módon csatlakoztak, az ország vallásához. Indiában, ezt meg is értem, de az iszlám nem régebbi vallás, mint a kereszténység. Mondhatjuk persze, hogy a szocialista érában vallás nélkül nőttünk fel. Megérinti a kint dolgozót az összetartozás élménye, amely a számára misztikus vallásból adódik. Azt rebesgetik, hogy a betelepedési kötvénnyel bűnöző elemeket, hoztak az országba. Nem tudhatjuk. Azon töprengeni, - milyen következményekkel járhat ez? Azt gondolom teljességgel felesleges. -.appa.