gondolok valamire. Ez ugye könnyen megy, mert az ember csak gondol valamire, - többnyire. Itt az ünnep környékén még könnyebben megy. Nem tudom figyeltétek már? - az ember milyen perverz. Tudom. Minden téren perverz, de valahogy nem fér az fejembe. Mégis, mi ünnepelni való van azon, hogy –’56. október 23.-a körül, és azt követően egy csomó embert megöltek. Csináljunk egy gondolat kísérletet. Összejön 3-4 ember az utcán, és azon kezdenek tanakodni, hogy nem jól van ez így. Jó. Tudom, most nem jöhet össze három ember az utcán, ahhoz be kell jelenteni. Amikor megkapod az engedélyt, hogy összejöhettek tüntetni. Mert ez a háromfős tömeg bizony már az. Akkor még közbe jöhet egy védett személy, és akkor feloszlatják a tüntetésedet. Meg kell hagyni, nagyon praktikus, és jól használható ötlet, ez a védett személy. Folytassuk a kísérletet. Békésen csámborogtok, minden rendben is van. Ha már, egy pártháznál mentek el, akkor békésen kirángatjátok az ott található funkcionáriust. De ha mán kirángattátok, akkor felakasztjátok lábánál fogva. Ha mán, olyan jól elvagytok, akkor kivágjátok a szívét, de azt is teljesen békésen. Békével elmentek, valami helyre, ahol fegyver van, oszt az őrt békésen agyonveritek. Sikerül fegyvert szerezni, és akkor békésen elkezdtek lövöldözni. Higgyétek el, ezt az egészet félre értenék. Azt hinnék, hogy meg akarjátok dönteni a hatalmat. Mert tudjátok, a békés megmozdulások is félreérthetőek. Könnyű félreérteni bármit. Főleg, ha egy kicsit irányítanak a dolgon. Az irányításról jut eszembe. Itt van ugye, hogy 560 milliárdos dohány üzlet landolt Lázár holdudvaránál. Hát Istenkém, a jó embereket meg kell becsülni. Úgy tartja a mondás. Ha, nem csurran. Cseppen. Na, jó. 560 milliárdot véve alapul, az már folyik. Az nem cseppen. Azért is támadják, mert dohánymentes országot akar. És, hogy nem is Ő találta ki, hiszen máshol is van ilyen kezdeményezés. Hazánkban Ő találta ki, maradjunk annyiban. Ne kisebbítsük az érdemeit. Ezzel kapcsolatban hajjátok, az jutott eszembe. Létezik olyan marha ember a Föld kerekén, aki elhiszi azt, miszerint dohánymentessé tehető egy ország. Mi van? – ha egy dohányos ember akarja hazánkat meglátogatni. Emlékeztetnélek benneteket az amerikai szesztilalomra. Ugyí? Azt gondolom: az is eszement ötlet, hogy a szociális otthonokban tilos a dohányzás. Nem, az ellátottaknak. A dolgozóknak. Az ellátottak, az ápoltak életvitelszerűen ott élnek. Az a lakásuk. Otthon meg. - miért ne lehetne kojtolni? A munkavállaló viszont, csak az intézeten kívül cigaritázhat. Jól is van ez így. Igazán épületes látvány, mikor Debrecenbe menet, a Kishegyesi úti szociális otthonnál néhány fehérruhás, az utcán fújja a füstöt. Óhatatlanul felvetődik a kérdés. Vajh, ki van az idős emberekkel? Ebből láthatjátok, hogy én bármikor, bármin tudok töprengeni. Szerencsére semmi eredményre nem jutok vele. Mármint a töprengéssel. Ennek köszönhetően, se nekem, se az olvasónak nincs semmi dóga. Persze az olvasó következtetést vonhat le, hogy ne olvasson többet. Tényleg. Hallgassa a híreket, és fogadja el, higgye el, amit mondanak. Nah, a legfontosabbat meg majdnem elfelejtettem. Semmi esetre se kezdjen el töprengeni rajta. Még más következtetést vonna le, mint amit illene. -.appa.