Azt egyértelműen láthatjátok, hogy nem nagy hával lett írva a hajnal. Ebből következik, hogy nem Hajnalka asszonyról lesz szó. De, miről is?- kérdék fennhangon az izgága olvasók. Őket megintém, mert hajnal lévén még mindenki alszik, úgyhogy ne hangoskodjék senki, ezen az órán. Nem úgy óra, mint vekker, vagy valami más időmérőeszköz. Arról van szó, hogy egy szép, tavaszinak mondott reggelen Lajos arra ébredt, hogy Ő Gyula. Tévedtek. Nem álmodta, és nem is részegmámorából ébredt így. Csöngött a telefon. Elég kitartóan. Lajosnak álmában is Hajnika van az eszében. Éppen most akarta Hajnalkáját a másik oldalára fordítani. Azt mondja Timincike: Te Lajos! Nem hallod, hogy csöng a telefon? Mindezt álmában. A telefon viszont tényleg csengett. Timincu éppen fordult a másik oldalára. Magától, és egy szót sem szólt. Lajos kicsit morózusan szólt a telefonba: tessék. Jó reggelt Gyula bátyám. Tán még aludt? Ezen Lajos elgondolkodott, és kíváncsian nézett széjjel. Lehet, hogy még most is alszik? Ez az egész, egy rossz álom lehet. De nem. A fiatalember, azt kérdi: Nem mond semmit? Gyula bácsi, mondjon már valamit. Lajos tartotta is magát ehhez az utasításhoz. Gyula bácsi majd mond valamit, bár furcsállotta volna. Igaz, van a lakásban másik telefon is, de legjobb tudása szerint, Gyula bácsi, meg egy se. Az ajtók ablakok meg, be vannak riasztózva. A fiatalember, újra megszólalt: jól van Gyula bátyám. Én megértem magát, de higgye el nekem, hogy az, nem úgy volt! Tuggya, milyen irigyek a népek. Majd beszélünk még erről. További jó munkát. És letette a kagylót. A fiatalember. Lajos még ott tartotta a kezében, és megfogalmazódott benne az a remény, hogy legközelebb a fiatalember nem vele beszéli meg azt, ami nem úgy vót. Ő is letette a telefont. Arra gondolt, hogy valami csak vót akkor. Mi lett volna, ha megkérdi, - na, akkor szerinted, hogy vót? Had hallom a Te verziódat. Lajos rájött, hogy Ő ilyen szót, de még hozzá hasonlót sem használ. Úgyhogy, már nem is bánta, az elmaradt kérdést. Arra is gondolt, - hogy ki a fene dógozik ilyenkor? Vagy betörő, vagy pék, állapította meg magában. Minden más normális ember alszik ilyenkor. Mondjuk, speciel Ő sem alszik, de ettől Ő még normális. Őtet felkőtötték. Az meg elég indok, arra, hogy fenn legyen. Ergo, Ő ettől még normális. Térek csak vissza a legelejére. Olyan jelzőkkel indítottunk, hogy „egy szép, tavaszinak mondott reggelen”. Felmerül a kérdés: ki mond ilyen marhaságot? Igaz. A városi népek, akik nincsenek kapcsolatban a vadtermészettel, azok mondanak ilyet. Való igaz pitymallottak a madarak. Szorgalmasan zümmögtek a villanyórák. Kezdett vörösleni az ég alja, ami mintegy előrejelzi a napfelkeltét. No, de a telefoncsörgés, még a városi népeknél sem fér tán be, az idilli képbe. Lajos viszont nagyon idillien befért Hajnunci mellé. Úgy is tett. Mellé is fészkelődött, és békésen elaludt. -.appa.