Említettem, hogy állatkísérletekben elvégezték a széklet beültetést, ami jelentős változást hozott az egerek életében. Nehogy azt higgyétek, hogy ezt a módszert embereken nem próbálták ki. De bizony, hogy kipróbálták. Miért volt erre szükség? Az antibiotikum nem tudja, hogy melyik a hasznos baktérium, és melyik a káros, patogén baktérium. Emlékezzünk vissza, jól elvagyunk egy baktérium fajjal, törzzsel. Nem olyan tisztázott dolog ez a csoportosítás. Túl gyorsan képesek változni. Szóval, jól elvagyunk, és egyszer csak letámad minket. A saját gazdáját. No, megvolt az antibiotikum kúra. Sikeres volt. Ott állunk, illetve többnyire ülünk, mert szalajt a farunk. Ilyenkor jönnek a probiotikumok. Hát igen, de nem erre gondoltam. Ugyanis egy hosszan tartó, intenzív antibiotikummal történt kezelés esetén, főleg mikor több antibiotikummal is kezelik a pácienst, akkor bizony súlyosan károsodik a mikrobiom. A hasznos baktériumok pusztulhatnak, pusztulnak, mellé az antibiotikumra rezisztens kórokozók felszaporodnak. Az is lehetséges, hogy valamelyik addig békességben élő baktérium betegséget, vagy akár halált okoz. Egy orvos csoport, egy komoly antibiotikum kúra után, arra a következtetésre jutott, hogy a probléma gyökere nem más, mint az egészséges mikrobiom hiánya. Azt ötlötték ki, hogy helyre állítják a normál mikorobiomot. Igazából nem tudták, - hogy milyen is az? Megpróbálták, ami a legkézenfekvőbbnek látszott. A sérült mikrobiomu betegeket, egészséges emberek székletével kezelték. Kiindulási alapjuk az volt, hogy az egészséges ember székletében megtalálhatóak azok a baktériumok, amelyek a beteg szervezetéből, a gyógyító eljárás során kipusztultak. A baktérium, megfelelő körülmények közt, majd elszaporodik, és a páciens egészségessé válik. Az elgondolást tett követte, és beöntés formájában pótolták a gondos kezelés által kiirtott baktérium populációt. Az eljárás hozta a hozzáfűzött reményeket. Azt a perverz gondolatot felejtsétek el, hogy véradás mintájára székletadási napot szerveznek majd. A jövő útja az, hogy a kutatások derítsék ki, - melyik baktériumnak? – milyen szerepe van? Van e egyáltalán, valamelyik baktériumnak meghatározó szerepe egy ilyen terápiás eljárásnál? Ha, ezt sikerül igazolni, akkor kezdődhetnek kutatások, annak kidolgozására, hogyan lehet egy probiotikus baktérium tenyészetet létrehozni. Azt ne feledjük, hogy nem biztos, hogy ezeknek a baktériumoknak a tenyésztése könnyen megvalósító. Amennyiben az olcsó tenyésztés biztonságosan megvalósítható, akkor nincs akadálya annak, hogy széles körben és gyorsan elterjedhessen a módszer. Tehát a hatásos alkalmazásnak gátja van egyelőre. Viszonylag megismertük tehát, hogy ezekkel a baktériumokkal szimbiózisban élünk. Az még hagyján, hogy bennünk élősködnek, bár nem kellemes ilyesmire gondolni, azt belátom. Legyen, ha lenni kell. DE! Miben segítenek ezek nekünk? A leglényegesebbeket tekintsük át röviden. Mondogattuk itt, ott, hogy az egészséges mikrobiom, milyen rendkívüli módon, és hatásosan véd a patogén kórokozókkal szemben. Mondhatjátok: könnyű azt mondani. Mégis, mi módon? Egyszerűen elfoglalja az életteret, a helyet, felveszi a táplálékot a káros élőlények, szervezetek elől. Mi több, korlátozza azoknak szaporodását, és működésüket is gátolja. Azt is említsük meg, hogy szerves savakat állítanak elő, amely megvéd bennünket a kórokozó gombák fertőzéseivel szemben. Nagy segítség az is, hogy a szervezetünk számára fontos vitaminokat is termel a mikrobiom. A vérről tudjuk, hogy nélkülözhetetlen az élet szempontjából. Kétségtelen, hogy vannak kecsegtető kísérletek a művérrel kapcsolatban. Kettő olyan vitamint említek meg, amelyeket a mikrobiom állítja elő, és a vérünkkel kapcsolatosak. Az egyik a B12, ami a vérképzésben, a másik a K vitamin, ami véralvadásban játszik, mondhatjuk az előbbiek alapján, életfontosságú szerepet. Megemlítendő az is, hogy a mikrobiomban található baktériumok sok olyan vegyület előállítását is végzik, amelyek az emberi sejtek anyagcseréjében vesznek részt. Azok hiányában, sejtjeink károsodnának.  -.appa.