appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Levél Gizinek  (13)

2018. január 02. 06:33 - appasztorik

Végtére is, nem kerül semmibe. Terveztem, hogy egy nap felugrom, és végig látogatom a négyes metró állomásit. Azt mondták, egyszer Balázsék, hogy nagyon szépek. Ez, a megszűnt rádiós Balázs. Tudod, vele van, Jani, meg Rákóczi Feri. Őket hallgattam a konyhában. A Poetra, nem tehetek fel verseket, amint azt a múltkori levelemben említettem. Arról, én nem is tudtam, hogy olyan sok helyre lehet verseket feltenni. Mondjuk nem is szoktam, ilyesmit keresni. Keveset netezek. Elolvasgatom, a híreket, a leveleket. Törlöm a reklámokat. A telkek beépítésével kapcsolatban, az OTÉK tartalmaz előírásokat. Ezen előírások alapján születnek a helyi szabályozások. Nem szándékoltam, hogy bölcsességgel lássalak el. Vázoltam csak dolgokat, amik lehetőségek, amik előfordulhatnak emberek között. Nem tudok Neked mit mondani. Az egy dolog, hogy Te hogyan érzed a többiekhez való hozzáállásod. Mi van a régi kollégáiddal? Tartod Velük a kapcsolatot? Én évi kétszer elmegyek velük. Nyáron egy strandi nap. Jól leégtem, mert nem mertem a vízbe menni, és az uvé sugárzástól övsömört kaptam. A múltkor hívtak, hogy a jövő hónapban, bólingozás a Chili Caféban. Ez ilyen téli program. Én nem bólingozok, mert utána fáj a könyököm. Arra gondoltam, hogy túl elégedetlen vagy. Én belátom, hogy a világnak nincs szüksége rám. Ettől én jól elvagyok benne. Én nem vagyok a facebookon. Nem ismerem azt a világot. Régebben egy kis kolléganőm vett rá, hogy legyek a Hi5 – ön, vagy min. Abbahagytam. Meg voltam még valamin, de abból is kiszálltam. Jól elvagyok ezek nélkül is. Nem tudom, a körülményeket, hogyan alakultak a dolgaid, a hölggyel. Én sosem gondoltam, hogy bizalommal vannak irántam az emberek. Gyanítom, az emberek képmutatóak, az esetek nagy részében. Nem mondhatom, hogy általában, mert mi van? – ha, egy nem? Az ellenpélda cáfol. Tanultam meg, Bimbó professzortól. Úgy állok a dolgokhoz, hogy sok mindent meghallgatok, és nem adom tovább. Régebben zavart, mikor nálam fiatalabb kolléganők megbeszélték velem a dolgaikat. Közte a nemi életüket. Ez jót tett a lelkecskéjüknek. És kész. Gizi, most gondolj vissza, a mi levelezésünkre. Úgy szakítottad meg, mint a volt barátnőd. Úgy érezted akkor, hogy úgy kell tenned. Az embernek, a saját cselekedetei mindig értelmezhetőbbek, elfogadhatóbbak, mint a mások cselekedetei. Nem ismeri, a másik ember mozgatórugóit. Természetesen jól érzed, az írott nyelv is probléma. Nehéz egyértelműen elmondanunk, mit is akarunk. Félreértésekre adhat okot. Szóban könnyebb hiszen, ott sokat segít a testbeszéd. Vélem, hogy az agyak közelsége is. Egy "izé"-ből, "na ja"- ból értjük miről van szó. Ugyanez írásban, már nem olyan kézenfekvő. Telek ügylettel kapcsolatban. Barátomék fia, Vácon vett telket a hegy tetején gyakorlatilag. Szép a kilátás, felkiáltással. Hát nektek is jöhet, egy ilyen beállítottságú emberpár. Mellé olyan áron, hogy anyja, apja azt hitték, annyi pénzből, az építkezés zöme meg lesz. Szóval nem tudni ezt. Közben persze, ahogy hírlik a lakás árak is mennek feljebb. -.appa.  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr8813540163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása