appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás a potitikusról

2017. augusztus 17. 04:16 - appasztorik

(meg egyebrűl is)

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy a magyar politikus idióta. Mert, bizony mondom néktek, hogy nem az. Sőt ippeg azért tűnhet annak, mert túlságosan is szélesre tárja érdeklődésének kapuját. Mindennel törődik. Figyelmét nem kerülheti el semmi sem. A legapróbb részletekre is kiterjed érdeklődése. Választói szeretete övezi. Cserébe, Ő maga is a lehető legnagyobb figyelemmel kíséri, az emberek életét. Amint azt tudjuk, kitüntetett helyen szerepel, a hétköznapi kisember. Hát ilyenek Ők. Sokan rosszul ítélik meg őket. Mondják óvódás módra viselkednek. Megszólítgatják egy mást. Bizonyos tettek után. Mondjon le! Érzékeny politikusi lelkük rezdülése, ha kicsit is úgy érzi, hogy valami sértő mondat hagyta el képviselő társa ajakát, azonnal jelzi, és megszólítják társukat. Kérjen bocsánatot! Ebből azt a következtetést vonják le. Ismétlem teljesen tévesen, hogy: nincs elég eszük ahhoz, hogy maguktól tudják, mit kell csinálniuk. De, ez nem így van.  A mi politikusaink, hála annak a nagyon jó Istennek, tisztában vannak mondataik súlyával. Emlékeztetnélek arra benneteket, mikor a jó múltkor, a Hoffmann meséiben szereplő személy, akiért - nem mellesleg - hálásak lehetünk Istennek megtámadtatott, akkor párt társai védték meg. Higgyétek el, csupán azért, mert sokkal fontosabb dolgai voltak. Nem fog piszlicsáré csetepatékba belemenni. Intézni kell az ország dógait. Így megy ez testvéreim. Nemes lelkűek és segítik egymást. Mit mondjak? Igen szép, és nemes dolog, hogy a többi párt is példát vesz a kormánypárttól. Igaz, ugyan, hogy a jobbik elnöke, nem szerepelt Rózsika, Isteni kinyilatkoztatás szerű álmában, de őt is támadták erősen, hogy a nyugdíjasoktól kérjen bocsánatot. Aki most itt Csipkerózsikára asszociál, az sürgősen kérjen bocsánatot Rózsikától. Nem meglepő, hogy Gabrit is megvédték. Emlékeztetnélek rá benneteket, hogy nem első esetek ezek. Az elmúlt időkben volt már ilyen, hogy: „ nem kell bocsánatot kérnie”. És logikusan felépítve, szépen elmagyarázták, hogy miért is nem kell kérni, azt a bocsánatot. Nem az volt egyik esetben sem az indok, hogy az ÚR kegyelme végtelen, és megbocsáttatik a bűn. Hiszen nem történt bűn. Mit bűn? Sértő szó, el nem hagyta szűzi ajkukat. Hát ilyenek ők. Ők, akik értünk tesznek. (tesznek-vesznek, adnak-vesznek) A mi boldogulásunk lebeg, az Ő szemeik előtt. (Ha már ígértem, jöjjön akkor az egyebrűl). Tegyem hozzá, ez is lélekemelő hír. Még hogy, hazánkban nem lehet boldogulni. Igenis, itt nyugodtan lehet (meg)boldogulni. Miért mondom én ezt? Felmerült, hogy: miért is dobunk ki milliárdokat, annak reklámozására, hogy a Vizes VB.-nek vége. Tuggya mán meg ország világ, (ja, bocs a világ tudja) hogy milyen jól megrendeztük. Hát nyugodjon meg a Ti háborgó lelketek, kik azt hiszitek balgamódon, hogy ezt a pénzt lehetne egészségügyre fordítani. Hát nem lehet. Ez erre lett szánva. Rosszindulatúak vagytok. Nem arra, hogy a reklámos haverok jól járjanak. Mit gondoltok? A vizes vébére. És, ímé itt van a bizonyíték szeretett testvéreim a hitben, hogy mily tévhitben tévelyegtetek megint, eleddig. Nemhogy túllépték többszörösen a vébére szánt keretet, hanem még ki is maradt. És bizony mondom néktek, hogy azt fel kell használni. E  korahajnali órán, ennyit gondoltam volna, és szolgáljon ez okulásotokra.       -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7812756662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása