Nem is tudom, hogy szólt a hír. Valami olyasmi, hogy aki követi, de az is lehet, azt írták, hogy aki ismeri Vajna Tímea munkásságát. A hír azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Ki lehet ez a leányzó? Milyen életművet tudhatunk mögötte. Kiderül aztán, hogy ez a Timi, az a Timi. Kissé elgondolkoztam, aztán kissé elhűltem. No, nem a – 18 fok miatt. Amit, ez a hölgyike csinál, azt nem nevezhetjük munkásságnak. Visszaemlékezvén arra, hogyan is jelent meg a színen Tímea, nekem az ugrik be, hogy feljelentette Damu Rolandot nemi erőszak miatt. No, meg az, hogy azt irkálták akkoriban, nem vonhatja vissza a vádat, mert abban az esetben, hamis tanúzás miatt, le kell ülnie a felfüggesztett büntetését, amit embercsempészet miatt kapott. Most aztán sajnálhatom, hogy nem követtem élete történetét, és így csak emlékfoszlányaim vannak róla. Részemről mégis azt mondom, hogy számomra, róla ennyit tudni is, bőven sok. Ja, igen. Azt is tudom még, hogy van egy húga. Meg azt is, hogy hozzáment Andy Vajnához. Fenntartva, föntebb megformált véleményemet amondó vagyok, ezeket azért, nem nevezhetjük munkásságnak. Engedékeny vagyok. Inkább azt mondom, ne nevezzük. Mondjunk helyette tevékenységet. Kifejezőbb az Ő esetében. Egyszerű indokom van. Ne nevezzük munkásságnak, hogy bugyiban, melltartóban fényképezi, vagy fényképezteti magát.  Reménykedem benne, hogy munkássága, életműve nem a fotózkodásban fog kimerülni. Ezért mondok inkább tevékenységet. (ténykedés, tett, cselekvés, esetleg mondhatjuk azt is, hogy elfoglaltság, foglalatosság, tennivaló) Próbálom magam beleélni: mi ebben a jó? Hogy villant? Maradjak a szokvány szövegnél. Mi, abban a jó, hogy leírják? A Timin lévő ruhák 1,2 millió Forintot érnek. Persze lehet ezzel fennhéjázni. De, minek? Édesanyám, azt mondta annak idején: könnyen jött, könnyen megy. Értsük itt alatta, hogy a pénz. Aztán tehetünk ide még egy közmondást. Jut is, marad is. Így áttekintvén a múlt század, idevonatkozó közmondásait áttérek, önbeszélgetésem tárgyára. A hiba biztos bennem van. Egyszerűen nem érzem át annak izgató szépségét, hogy a megjelent képek alá, egy csomó ember, gyalázkodó, pocskondiázó kommentet ír. Érdekes lélektana van a kommentelésnek. Valaki ír egy dicsérő bejegyzést. Ez aztán, elindít egy lejárató szöveg áradatot. Jönnek aztán páran, mert irigyek vagytok, és védeni kezdik szegény megtámadottat. Aki addigra már annyi mindent kapott, a becsületsértésen, a rosszhír keltésen át, hogy ha feljelentést tenne, akkor túlórázhatna a bíróság. Ez persze nem biztos. A közszereplőknek állítólag az ilyesmit el kell tűrni. Meg kell hagyni, a celeb világ jól tűri az ilyesmit. Az sem gond, ha ostoba libáznak, lekurváznak. A lényeg ott virítani (bocsánat villantani) a lapok (lehetőleg) címoldalán. Ahogy ezeket megbeszélgettem magammal, megállapítottam engem nem érint meg különösebben, a grecoi szépség. Timi, Demcsák Zsuzsa, de vehetnék példát a az amerikai színésznők közül is. Gondolom ez egy ellenpólus, a sok amerikai széles fejű színésznővel szemben. Ami kialakulását, egyértelműen a fogszabályozás eredményének tartok. Nem lehet véletlen, hogy újabban kihúzgálnak a fogakból és nem csak a fejet szélesítik, hogy elférjenek a fogak. Na, azt hiszem ennyi fejtágítás elég mára.   -.appa.