Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy az ember által épített város, amely jól van megépítve, az biztonságot ad. Ott kényelmesen és jól lehet élni. Hát nem. Az ember tévhitben ringatja magát, szereti azt hinni, hogy a város a rend, a város az civilizált. Persze ez is tévedés. Az ember által épített rend nem azonos a mindenség rendjével. A mindenség rendjét egy mindenható szellemi lény irányítja. Ennek, ha nem is elfogadásához, de értelmezéséhez vissza kell mennünk Krisztus előtt-re. Anaxagorasz (Kr.e. kb. 500-425) szerint végtelen sok, minőségileg különböző alapanyag létezik. A nuosz (szellem) mozgatja és irányítja az anyagokat és ez egy tervszerű rendezettséget teremt. Vele szemben Arisztotelész (i. e. 384 – i. e. 322). dualista filozófus. Ő úgy véli, hogy van egyszer az anyag (görög: hülé; latin: materia és van az észhez, (nousz) a szellemi tevékenység tartozás. Ha már a hülénél tartunk lássunk még egy értelmezést. A sztoikusok a fizikában csak azt tekintik "létezőnek", ami működik vagy elszenved, tehát ebben az értelemben a testet. A passzívnak az anyag (hülé), felel meg. Arisztotelész szembeállítja a hülét a nuosz-szal. A nüosz eredeti jelentése erdő. Egyes értelmezések szerint, Arisztotelész a káoszra utalt vele. Gondoljátok csak végig. Menjetek be egy erdőbe és beljebb, egyre beljebb. No, ne az aszfalt úton, hanem térjetek le egy csapáson. Aztán arról térjetek le, jobbra, vagy balra. Választhattok politikai beállítottságotok szerint is. A lényeg. Ne engedelmeskedjetek a közmondásnak. Hagyjátok el a járt utat, a járatlanért. Hamar rájösztök, hogy Arisztotelész miért az erdőt hozta hasonlatként a káoszhoz.  Arra a káoszra utalt vele, amely a forma és a rend megszületése előtt uralkodott a mindenségben. A nuosz és a hülé az értelem és a káosz az ellentéte. A gnosztikus gondolkodók a hülét totális gonosznak tekintették. A felvilágosulatlan, földhöz kötődő embereket hülicének nevezték. A gnoszticizmus korai keresztény vallási irányzatok neve. A szó töve gnózis, amely görögül tudást jelent. A gnózis, mint az igazi tudás tana jelenik meg. Ez abból a vélekedésből indul ki, hogy létezik igazi tudás. Erre támaszkodnak meghatározásaik, leírásaik és magyarázataik. Hagyjuk a gnosztikusokat. Higgyenek, amit akarnak. Jut eszembe, régebben, akit nem akartak megsérteni, azt mondták hülice vagy, azt hiszem a lehülyézés helyett használták. Mellesleg ez még a hetvenes évek elején volt, akkor a másik értelmezésre még nem is gondoltam. (mivel halványlila segédfogalmam sem volt arról, hogy a görögök is hülicéztek) Mondtam már, de még fogom is. Az ember hatalmas műtermészetet épít. Kertek az erkélyen, a tetőn. Mesterséges vízesések. Óriási energiákat fektetnek bele. Hűtenek és fűtenek hatalmas tereket, vizeket nyomnak, cirkuláltatnak. Ködöket, fényeket, hoznak létre, vizeket festenek. Létrehozzák azt, ami szerintük szép, biztonságos és nem utolsósorban élhető. Ezzel az úgymond szépséggel, egyfajta megnyugtató biztonságot nyújtanak. Ez egy hamis biztonság, amely megtévesztő. Azt az illúziót kelti, hogy minden szép és jó. Irányítjuk, kézben tartjuk a dolgokat. Uralkodunk a természet felett. Aztán egy földrengés, egy szélvihar, egy jégeső, egy nagyobb eső, megtépázza az ember nagy biztonságát és akkor sem hajlandó belátni, hogy nem ura a helyzetnek, hogy tehetetlenül hánykódik, miközben eljátssza, hogy ő a mindenség ura. Azt gondolom, el kellene fogadnunk, hogy a mindenségben semmik vagyunk. El kellene fogadnunk, hogy a természet, ahogy létre hozta a Homo Sapiens-t, úgy meg is semmisítheti. Erre nekünk, nincs ráhatásunk, hiába építünk magunknak hamis biztonságot nyújtó, csillogó villogó épületeket. -.appa.