appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás a világról

2015. október 23. 06:27 - appasztorik

Emberek és vadállatok

Szeretett testvéreim, akik vagytok a a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy legjobb vadon élő állatnak lenni. Az ugye egyből látszik világosan, hogy ez nem szabadon választott dolog. Mi ide születtünk, őket meg, oda fialták, ellették, keltek ki a tojásból, ikrából, petéből, meg mit tudom én mi módon (van jó pár) jönnek világra az állatok. Lássuk be, hogy már ez sem veszélytelen dolog. Sok állat specializálódott arra, mondjuk úgy, hogy amikor világra jön egy másik állat, akkor abból gyorsan jól laknak. (lepkék, tiszavirág, teknősök, stb.) Azért ennél az ember születése, bár körülményesebb, azért mégiscsak, biztonságosabb. Nézzük a madarakat. Lopkodják a tojásokat. Elkaphatják a költő madarat, akkor a tojásban lévő is oda. Időjárás (eső, jég, hó, lehűlés, hőség) vízállásváltozás, természeti katasztrófa veszélyezteti a tojásokat és a fiókákat. Belegondolva ezek a veszélyeztetések, az összes többi vadon élő állatnál előfordulhatnak. Térjünk vissza a madarakhoz. Amikről az ember ábrándozik. Sokuknak színpompás tolla van. (főként a fiúknak) Énekelnek, trilláznak, csivitelnek. Szelik a kék eget, cikáznak, kontinenseket repülnek át. Irigylésre méltóak. Van egy rossz hírem. A madarak fele elpusztul, életének első évében. Tegyük hozzá gyorsan, hogy jó esetben. Rossz esetben hetven százalékuk is odaveszhet. Ragadozónak sem jobb lenni. Kevés lehet a zsákmány állat. Éhen halnak. Ugyanez történik akkor is, ha megsérül és nem tud vadászni, vagy ha megöregszik. Persze az embert is ritkítják a természeti erők. Földrengés, szökőár, sárlavina, árvíz. Valljuk be, hogy ez nem elég hatékony, ezért kénytelenek egymást is irtani. Dacára annak, hogy az ember (homo sapiens) elődei mind kipusztultak. Nem vigasztalásként mondom, de ez a faj is járhat így. Jó pár esetben utód nélküli volt a kipusztulás. Most gondoljatok bele. Őszintén szólva én nem nagyon értettem ezt a kitételt. Én naivan azt hittem, ha van utód, nem pusztul ki. Nem ilyen egyszerű ez. Örökítettek is a mai ember felé. Magyarul. Ők nincsenek, de van bennünk valami. Mostanság olvastam, hogy mennyire megváltozott az Y-kromoszóma. A homo sapiens meg szaporodik és él tovább. Na de meddig? Azzal riogatnak, hogy mással közös ősünk cirka 166 millió évvel ezelőtt élhetett a Földön. A 166 millió év alatt, az Y-kromoszóma elveszítette 1600 génjének nagy részét. Úgy számolták, hogy tízet egymillió évenként. Ha ez ilyen gyorsasággal folytatódik, akkor 4,5 millió év múlva eltűnik az Y-kromoszóma. Következmény. nem lesznek férfiak. Ennek következményeként nem lesznek emberek. Ne örüljetek. Az is lehet, hogy akkor már a föld sem lesz. Egyébként bármi is lehet. Az állatvilág alapján megoldódhat a szaporulat Y-kromoszóma nélkül is. Másrészt meg oldják meg ők a problémájukat. Hülyén jönne ki, hogy mi itt nagy serényen megoldjuk a problémát, oszt mikorra kell a megoldás akkorra meg jól elfelejtik. A mondás szerint. Mindent a maga idejében. Ahogy Pali bácsi mondaná. Ej, ráérünk arra még. Nem Schimidt Pali bácsi mondta, egy másik. Pestiesen, a Pató Pali bácsi. Ez a mondat nem volt benne a doktorijában. (felőlem lehetett, mert nem olvastam)                                                                               -.appa.  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr968013649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása