mert,

a lélek örök―ám ezzel együtt―vagy ettől függetlenül―nem alkalmas―nem képes érzékelésre―szüksége van testre amej fizikálisan detektálja a közvetlen környezet vagy akár a világ változásait―az nyilvánvaló hogy a műszerek―az érzékelők tönkre mennek―természetszerűleg így jár tehát a test is ezen nincs mit csodálkozni―felháborodni meg főleg nem―igaza is van meg nem is―meg lehetne tartani a testet de minek―ön is eldobja a használati tárgyakat―a különböző műszereket―gépeket berendezéseket―belátom hogy a test ragaszkodna a lélekhez―de azt is be kell látnunk hogy ennek semmi értelme―lepusztul a test―esetlenné válik és hát nem utolsó sorban esztétikailag is nyomasztó―megoldás―be kell szerezni egy szebbet jobbat modernebbet―ijen egyszerű ez―a testünk végül is minden gond nélkül visszakerül a rendszerbe―mondhatjuk környezetbarát―vagy környezetbarátnő―attól függően mijen nemű egyedről beszélünk―igaz―gyenge kis vicc volt―így utólag belegondolva―gondolkodtak már önök―nyílván gondolkodtak―de azon hogy az ember utólag gondol mindenre―persze előre is gondol sok mindenre―ám ennek ellenére bekövetkeznek dolgok amik hatására azt mondja ez várható volt―ha ezt―meg ezt tettem volna―akkor ez nem következett volna be―na hát ijen okos az ember―a történteket utólag látja át―mondjuk ki―többé kevésbé hejes módon―és akkor bizony nagyon okos tud lenni―a megoldott probléma azonban sok új feladatot―kérdést vet fel―ami majd jóval később kerül felszínre―és utólag nagyon bölcsen mondhatjuk megint hogy persze ez várható volt―és ez van az ember testével is―megpróbálja karbantartani―óvni hogy az a kaszni mégiscsak nézzen már ki valahogy amibe bele vagyunk zárva mint lélek―és vagy sikerül vagy nem―de tudják a végeredmény―nem

mert,

mi van a véletlennel―hát mi is lenne a véletlen―ami nem következik a fő mozgásokból―de mi a főmozgás irány―tételezzük megy valaki az úton és a fejére esik egy cserép virág―a cserepes növény szempontjából―lelökték―lefújta a szél―úgy megnőtt a lombja hogy most billent át a súlypontja―szóval az számít főiránynak hogy leesik―no bravó―ergo ha valaki megy az úton és cserepes virág hullik a fejére―elég pesszimista szemlélet vigyünk bele egy kis optimizmust―és tegyük hozzá ki tudja mikor―akkor bizony―ez most nem a mikorra felel csak itt van mögötte―és nem is szögödiesen az megevésről beszélek―amúgy is hogy jönne az ide―igazuk van―abban is hogy a szövegkörnyezetből is ki kellene derülnie hogy miről is beszélünk―önnek ez most sikerült―de induljunk ki abból hogy mennyi értetlen ember van―és azoknak mijen jól esett hogy így körbe jártuk a témát―nem kell kéjesen vigyorogni―attól hogy ezt a dolgot értette lehet értetlen―egyéb dologban―és akkor mijen jól esik egy kis eligazítás―bevallhatjuk nem is ojan egyszerű eligazodni a világ kusza dolgai között―de hagy segítsek megint egy kicsinykét―nos a kusza itt nem a törpeharcsa népies neve―de most már többet nem segítek―vissza a szovjetunióba―volt a bitlisz szám címe―na ezt most csupán azért hogy csillogtassam zenei műveltcségemet―sajnos ijen ez a világ―akinek nincs eredeti annak mű jut―mármint velcség―na de most már tényleg vissza az akkorhoz―pontosabban az akkor utánhoz―visszatekintve nem más mint a bizony―bizony az mondhatják―ha szíveskednének megengedni akkor mondom én is―ekkor a mondat úgy hangzik hejesen mondhatjuk―tudom a szó hangzik így―a lényeg―a fő mozgás hogy leesik a tégli―a mellék―hogy ki jár arra―reménykedve és teljesen optimistán―talán senki                                        -.appa.