appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Miből van a világ?

2015. február 20. 13:56 - appasztorik

én tudjam?

Szeretett testvéreim a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy a világ létezik. Könnyen megfigyelhető, hogy az embereknek több mint kilencven százaléka meggyőződéssel vallja, hogy igen is a világ van. Létezik és benne Ő, így nagy ő-vel szintén létezik. Az én Sanyi barátom is nagyon elcsodálkozott mikor mondtam neki, hogy mennyire igaza van az ábrándos lelkű költőknek, meg dalíróknak, ahogy megéneklik, a világ csak álom. Az esik majd szarul, amikor rájössz, hogy nem a Te álmod. Valaki másé. Bizony a világ csak illúzió. Egy bibi van a dologgal, hogy a kínaiak erre egy kicsivel hamarabb rájöttek. Nem sokkal. Kozmikus méretekben, mi az a pár ezer év? A tanítás verseinek, egyik strófájának utolsó sorát hozom tanúnak. „Minden, mi létező, képzeletben létezik csupán.” Hogyan képzeljük el? (helyesebb elgondolni-t mondani) Ugyanolyan ez, mint a számítógépes játékban az emberke. Tanítgatod, nevelgeted, aztán csinál valami hülyeséget és megpusztul. A különbség annyi, hogy a gépen két dimenzióban megy a móka, Te meg három dimenzióban vagy. Egyébiránt ugyanúgy, minden csak rezgés. Így aztán semmi értelme azzal vakítani magunkat, hogy szilárdságunk van. Aki nem hiszi, járjon utána. Vágjunk hanyatt egy kerékpárt. Minden felé vannak kerékpárok. Mindegy annak a nyomorultnak, hogy a kerekén áll, vagy az ülésén és a kormányán. Latyakos időben, aki majd rá akar ülni, na annak nem mindegy. Ennyit áldozhat a tudomány oltárán. Nézzük meg, nincs e lelakatolva a meghajtható kereke. Ahogy ki van terítve a bicikli, akkor megtapasztalhatjuk, hogy a küllők között könnyedén át tudunk dugni egy akármit, mondjuk egy hurkapálcát. A lehető leggyorsabb tekerés mellett, már a hurka pálca nem megy át. Úgy viselkedik, mintha egy szilárd forgó falnak nyomnánk a pálcát. Ebből nem az következik, hogy mi is forgó küllős kerekek vagyunk, de valami hasonlatos dologtól van a szilárdság. Az atommag körül az elektron húszezer kilométer utat tesz meg egy másodperc alatt, amíg annyit mondunk, hogy egy. Ekkora atommag persze nincs, ezért szegény elektron betyár sokszor teszi meg az utat. Csuda, hogy bele nem szédül, de legalább van szilárdság. Összehasonlításképpen, a kilőtt űrhajó, amelyen Farkas Bertalan is utazott, 26-28 ezer kilométer/ óra sebességgel ment, amikor földkörüli pályára állították. Gondoljuk végig. Amíg ezt a kozmikus méretekben kis sebességet számolgatással kellene mérnünk, akkor biza 3600- ig kellene számolni. Kamatoztassuk, hogy mit tanultunk a minap. Aki odafigyelt az már vágja is: 3,6-szor 10 a harmadikon.          -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr517191803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása