appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

okhatározói mellékmondatok (5)

2015. január 17. 16:49 - appasztorik

mert,

az is egy marhaság hogy a nudista telepen az ember szemébe kell nézni—hát elég nagy fiú vagyok én már ahhoz hogy tudjam hová nézzek—nézz a lábod elé—ha enni akarsz a lábos elé—vagy inkább a lábos fenekére—ugye ha iszik az ember nézhet a pohár fenekére—a nudista telepen meg nézzek a szemébe—ott inkább a nők fenekére nézek—gyerekkoromban is utáltam mikor mondták hogy ezt csináld—meg azt csináld—én azt mondom aki prűd ne menjen nudistának—ha meg azt szégyelli hogy néz ki akkor meg főleg ne menjen—úgy hetven körül lehetett—a jugóknál a tengerparton voltak nudista kempingek—a bejáratnál tábla—rajta bikinis csaj és áthúzva rajta piros ikszel a bikini—na megállunk a bejáratnál—jön egy csaj az úton—karattyol piszkosul a portással—az egyszer csak fogja és kifordítja a bugyijából—szó mint szó mi is nekiálltunk vetkőzni—a ruha be egy fakkba és megkaptuk a kulcsot—berendezkedtünk nagyjából és irány a strand—na most ugye fiatalon—az érettségi után nem sokkal—szóval többnyire hason feküdtem—másnap az én hófehér seggem ojan vörösre égett hogy alig tudtam ülni—ha mentünk ki eszméletlen szar volt az autót vezetni—úgy vezettem hogy kitámasztottam a hátam—hozzá ne érjen a forró bőrüléshez a rojtosra égett ülepem—egyébként meg amikor a portán felvehettük a ruhát az se volt sokkal jobb—na hogy mijen marha az ember—a presszóba volt egy jó kis pincér csaj—feszt azt lestük hogy az aprócska kötény mikor libben félre—más nem volt rajta sem—abban volt a blokk meg a pénz—mikor először láttam teljesen behúzódtam altestileg az asztal alá—az is egy marhaság volt—fonott bútor volt—na képzelheted hogy nézett ki az ember segge ha azon ücsörgött—meg lehet szokni—mármint a nők látványát—tudod mennyi rusnya vénasszonyt láttunk mi ott

mert

gondoltam volna—vagy gondolhattam volna—sőt biztos gondoltam volna valami másra—akkor most sajnálhatom hogy azok a gondolatok nem jöhettek létre—vagy most örüljek azoknak amiket neked köszönhetek—de hát egyáltalán köszönnöm kell—vagy éppen hogy veszteség ért miattad—hogy engem az egyik dolog—hát istenem mit számít az—de a másik—az emberiséget—hisz egyébként ojan csuda dolgokra gondolhattam volna—ojan dolgokat oldhattam volna meg amik isten uccse előrébb vitték volna a világot—nem akarom az érdemeimet eltúlozni—de nem is kis mértékben lendítették volna előre a világ sorsát—nem tudom érted-e miről beszélek—úgy tűnhet most lódítok—és szintén nem kis mértékben—annyi bizonyosság van azonban a dologban hogy most már sosem tudjuk meg—hogy amik nem következtek be—nem jöttek létre—nem valósultak meg—mit változtattak volna a világon—hogy egyáltalán javították volna—vagy rontották volna a hejzetet—vagy esetleg előbb rontották volna és később javították volna—netalán egy kezdeti javulás után romlott volna a hejzet—és akkor arról még nem is beszéltünk hogy mijen mértékben következtek volna be ezek a dolgok—esetleg semmi hatással nem lett volna—na most mondhatja mindennek van hatása—de hát van ellen hatás is—és végül is még az is előfordulhat hogy addig hat—ellenhat valami—hogy néhány amplitúdó után be áll vissza az egyenesre—hát akkor meg minek bármit is csinálni—ojasmi ez mint a szorulás—elegánsabb ha székrekedést mondok erőlködik az ember—guvad a szeme—majd kiugrik—oszt nincs belőle semmi—kín keservvel van valami produktum és másnap kezdődik minden elölről—jó tudom—ha szalajt valakinek a fara az sem jobb—egyáltalán jobb—mondhatja ez egy szar hasonlat—ami igaz is—de hejtálló—és igaz

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr167082755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása