2023-02-15
A hétfőt sikeresen eltötyögtem-lötyögtem. Kedden nagy nekibuzdulással voltam, hogy megnézem a vizet. Napok óta jó idő van. Igaz reggelente le vannak fagyva az autók. Össze kellett volna kombinálnom, - mi van akkor künn, a vad természetben? Lementem a dobi hídhoz. A víz zöldes, pici opálosodás látszik rajta, de ebben menni kellene a halnak. A híd széléről rugdostam be port a járdáról. Erre szoktak küszök felugrani. Most sehol semmi. Gondoltam lesétálok a magas feszültségű vezetékig. Ez eléggé botor, és bátor ötlet volt. Mármint abban bízni, hogy szépen elsétálok a füvön. Hát, addig stimmelt a dolog, hogy elmentem a füvön. Szépség hibája a dolognak, hogy nemcsak a cipőm lett agyagos, de még a nadrágom szára is. Mi ösztökélt arra, hogy megrizikózzam, - Én biza elmegyek! Jó halakat fogtam ott. Ezt a vezetéket azért néztem meg, mert a többi helyeken, már levágták a vezetékek alatti aljnövényzetet. Ebben reménykedtem, hisz akkor nem kell növényzetet irtani. Itt is levágták, A gát legelő felőli oldalán, de valamiért a víz, és a gát közötti részt nem. Pedig ez tavaszonként jó volt, mert a levágott gallyakon be lehetett bukdácsolni a vízig. Ha már nézelődök. Felmentem az átkötőhöz. Ahogy mentem be láttam, a kaszálón lévő nagy belvíz hullámzik. Ehhez képest, az átkötő vizén vastagon állt a jég. Egy autó állt a töltésen. Messze benn, hangoskodtak. Akik jöttek kifelé, azt mondták, hogy az alsó beton kiolvadt, de halmozgás nincs, és a Nyugatin sem láttak. Egyébként, a nádasokban a víz szélén volt jég az élőn is. A növényi sűrűben még hó is volt. Szóval várni kell még a horgászatra.
2023-02-17
Mielőbbi javulást kívánok. Sok ember fordul meg a rendelésen, és nem tudni Ki, mit hurcol magával. Hétfőn reggel még nem láttam rajtad, hogy beteg vagy. Na persze, ha megindul, gyorsan hozza a tüneteket. Most itt a felső légúti fertőzés terjed.
A gyógyszereimnél úgy járok el, ahogy megbeszéltük, a délit elhagytam. Reggel megeszem azt a marék gyógyszert. Tíz után, szunnyadnom kell egy 20 percet, és mellé kell, az ebéd utáni szunyóka is. Remélem, a vérnyomásom beáll, egy normális szintre.
Tegnap délelőtt megbandázsoltam a száknyelet, amire ősszel ráléptem. Tegnap délután, csak nem fértem a bőrömben, és kimentem az átkötőt megnézni. A víz gyönyörű. Enyhén zöldes. A fiatalok becsaptak. Az alsó beton sincs kiolvadva. Egy 3 méteres szakasz, ahová, az élőág vize bekavar. A jégen át, majdnem végig zöldes szín van. Gondolom kásásodik. Halmozgás viszont nyima. Beálltam a garázsba, és lefújtam lakkal a száknyélen a kötést. Nehogy szák nélkül maradjak, mikor bejön a horgászszezon. Igaz, van ezen kívül, egy 5 méteres, és egy másik 3 méteres is.
Délután rendeztem a motyókat. Ez megy napok óta. Na, nem a horgászcuccokat. Részben igen. Mire jön a leánykám, beférjen a szobájába. Hirtelenjében, hogy eltűnjön a látótérből, mindent az Ő szobájába rakok, olykor dobok be az ágyára. Előszedtem az úszókat is. Kétszáz darab körüli. Majd megszámolom. Külön válogattam a veglereket. Könnyűre, és nagyobb súlyúakra. Nagy folyóvízi úszóra. Kisebb úszókra, és kis teherbírású karcsú úszókra. Külön kategória lett a nyalóka. Rakósozáshoz találták ki, de szoktam használni bolonyaizáshoz. Kisebb ólmozással meghorgászható, ugyanaz a víz. A lapos úszót nem nyomja fel annyira az áramlás. Ehhez két cipős dobozba, elválasztót fabrikáltam. Egy óra körül felszállt a köd. Kicsit kisütött a nap, de az óta már vissza beborult. Nem sok kedvem van előbújni. -.appa.
