Elnézésed kérem, hogy ilyen hosszú levéllel zavarlak. Azt gondolom, hogy e miatt. No meg, a piros lámpa miatt, nem a vers alá teszem. Harmadrészt, eszmefuttatásom sajátságos, mondhatni kirívó felfogásomból kifolyólag, nem igen számíthat érdeklődésre. Tudom, hogy a vers nem csodaszer. Egy kicsit azért mégis. Ti költők empatikusak vagytok. Rá tudtok hangolódni, mások nyűgére, bajára, és tudtok valami vigaszt nyújtani. Ráéreztek a társadalmi folyamatokra. Azt is tudom, a költő, és a versei nem motorjai a változásnak. De, egy picit igen. Én úgy látom. Az Én szemszögemből tekintve azt látom, sokkal nagyobb a visszarendeződés, mint az előre lépés. Jogosan mondhatod: Ki az, aki megállapítja? - ez előre van! Az hátra. Most, óriási szerencsénkre van ilyen emberünk. A házelnök úr is toppon van, de Orbán Viktor állapítja meg a dolgok menetét. Van tehát egy zsinórmértékünk, és az általa kijelölt úton kell haladnunk. Ennyi. Ezzel nincs is dolgunk, felesleges tovább boncolgatni. Bimbó professzor úr, azt mondta, hogy a demokrácia nem jó, de nem találtak ki jobbat. Egyik barátom azt írta, Platón után. A demokrácia, a csőcselék uralma. Az ókori filozófusok, mindenféle tudománnyal foglalkoztak. Matematika, fizika, csillagászat, orvoslás, stb. Az óta, mindenből külön tudomány vált. Azt gondolom, nem is baj ez. Úgy gondolom, Ők megtehették, hogy ezekkel foglalkozzanak. Nem irányította Őket senki. Szabadon tanultak, és tanítottak. Nem is volt ennyi írástudó, mint manapság. Kis rosszindulattal azt mondom: a mai írástudók jelentős többségénél, azért nem fejlődött vissza ez a készség, mert szükséges a fészbukhoz. Későbbi korokban, sok gazdag emberből lett tudós. Sok gazdag ember támogatott tudósokat, művészeket. Tudom Én, manapság is van lehetőség. Lehet pályázni, és aki megnyerte, annak kiadják a könyvét. Támogatják a művészeket, festmények, szobrok, zeneművek létrehozásában. Kiindulva a mai könnyűzenéből, visszaesésnek élem meg. Azt gondolom, egy bizonyos mértékű hullámzás természetes. Nem kívánom elmarasztalni a mai kor könnyűzenei művészeit. Vélem, nem helyes kategorizálni, hisz a zene bármely területén lehet kiváló dolgot alkotni. Mégis megteszem. Számomra egysíkú. Volt egy sikeres, és utána alig változtat. A szövegek borzalmasak. Nem tudom, a komoly zeneterületén mi a helyzet? Gyerekkoromban szegények voltunk. Ami zsinnyegett a vezetékes rádióban, azt hallgattuk. Elmentünk színházba. Sárdi estre. Operettekre. Láttam, a Csárdáskirálynőt Honthyval, és a Latabárokkal. Egy kisvárosban erre mentünk el. Nem is tudom volt e komolyzenei előadás. Igaz, a néprádióban voltak mindenféle zenék, de kattintással kikapcsoltuk. Így aztán nem alakult ki bennem vonzódás a komolyzene iránt. Valamiért a népzene iránt sem. Nem volt érzékem az énekhez. Nem is szerettem énekelni, sose. Azt gondolom, e miatt van, hogy nem tudok verset írni. Ahhoz szükség lenne ritmus érzékre. Az nekem nincs, ezért nem is próbálkozom azzal, hogy verset írjak. Meg vagyok elégedve, ezekkel a szabad, kötetlen formátumú valamikkel, amit írok. A ritmusérzék hiányának további következménye, hogy táncolni sem tudok. -.appa.