appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Ez is tavaly májusi történet

2022. február 04. 16:01 - appasztorik

2021.05.07.

Tegnap olyan hülye idő volt, hogy nem mentem pecázni. Beborult, nagy szél kerekedett. Kiugrottam inkább a Nyugatira, és kimerítettem a csónakból a vizet, hogy a mai esőnek legyen hely. Szép tiszta a víz. A híd alatti részen sok küsz van. Rabol közte a (szerintem) sügér. Sajnáltam, hogy a pergető botot nem tettem be. Ameddig elláttam, nem horgászott senki sem. A Balázs-éren sem volt senki. Hazafelé menet, azért csak megálltam. Egyből láttam, nem lehet igaz a híresztelés, miszerint a másik oldalon nem olyan zöld a víz. Az átfolyónál látszott, hogy Tiszagyulaháza felé folyik a víz. Márpedig akkor, amoda is átfolyik a zöldalgás víz, és tenyészni kezd az alga. Átmentem a tákolmány hídon. Megnéztem a másik oldalt is, ahol a pontyokat fogdossák. Ott sem volt senki, de kétségtelenül vannak ott kiült helyek, amiből az következik, hogy valóban horgásszák azt a részt. Nem mentem fel a híd feletti dzsumbujba. Tavaly néztem pergetéskor. Látszik, hogy a másik parton, cigány sporttársak horgásznak. Van felfordított rossz műanyagvedér, amin ülni lehet. Ott van hagyva a sok szemét. Igazából oda bemenni nem lehet. Nincs bejáró kialakítva. Olyan helyen bujkálnak be, ami vadcsapás. Oda csak olyan tartásban lehet bemenni, ami négy kézlábnak felel meg. Nem akartam ilyen helyre bemászni. Amennyiben lehet, kerülöm a kullancsokat. Másrészt, hogy tolom be magam előtt a három méteres botot. Honnan tudom, hogy cigányok? Sokan horgásznak a Nyugatin. Ott is alakítanak ki olyan helyet, ahol bebujkálni lehet a nádasba. Vízben kell állni. Én egyiküket megcsodáltam a kitartásáért. A víz tizenöt fokos lehetett. Közel három órát álldogált benne a gumicsizmában. De, meglett az eredménye. Hat darab ezüstkárászt fogott, 40-80 deka között. A szemetelésükről. Ennek, ahogy megfigyeltem praktikussági okai vannak. Mikor indulnak haza, minden marad, ami nem kell. Ásványvíz, kóla, nem számít, hogy van benne másfél liter. Egyszer két doboz sört ott hagytak. Nem cipelik. Hazafelé lehet majd venni. A maradék dobozos csemegekukoricát beszórják. Számomra érthetetlen módon a dobozt is bedobják a vízbe. Minden egyebet otthagynak. Palackokat, csokis papírt, a gyerek rágicsás zacskóit (pufi, kréker, stb). Napraforgós zacskó, és a rengeteg forgóhéj. Ősszel a villantók, acélelőkék csomagolása. Ezek egy részét aztán elviszi a szél. A palackok egy részét valakik bedobálják a nádasba. Magyar ilyet nem csinál! Azok is hagynak szét dolgokat. Sőt egy sásosba bementem. Kis víz volt. Akkor láttam, hogy mellettem, olyan 1 méter magasan vannak kék nájlon zsákok, egy másfélszer kettes területen. A formája alapján ebben is petpalackok voltak. Szépen ránőtt már a sás. A töltésről, már alig látszott. Szívderítőbb lett volna halakról írni, de ez van.  Ma megyek Debrecenbe. Holnap, amennyiben az időjárás is úgy akarja, akkor kinézünk valahová. -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr4017167484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása