appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Töprengésem (2)

2020. augusztus 10. 06:57 - appasztorik

Ezt még tavaly írtam. Nem volt még koronavírus őrület. Most tartósan 200 ezer feletti fertőzöttet mutatnak ki naponta (tegnap 270 ezer). Márciusban 70 ezernél megállt a Föld. Ha tehették volna, tán még a pályáján is megállítják. Persze amikor írtam, akkor ezt még nem gondoltuk, (már-minthogy ez lesz belőle). Igaz tudtunk róla, hogy Kínában van ez a Koronavírus járvány. Ez Minket nem érint, (messze van) a MERS sem ért ide. Ezt hittük a 2008-as gazdasági világválságnál is (Amerika messze van). Lényegében ez is gazdasági válság, csak hamarabb elkapta a teljes Földet. A terv sikerült. Lett egy nagyon gyorsan  terjedő gazdasági világválság. De, akkor még nem tudtam, hogy ez lesz. Nem mondom, hogy nem tudta senki. Akik előkészítették. Akik levezényelték, azok tudták. Istenem! – milyen aljas is az emberiség. Mikor írtam a verset azt tudtam, hogy hidegre váltott az idő, és nem alszom már nyitott ablaknál. Ami ugatást szoktam hallani, ezek zömében kóbor kutyák. Amerre mennek, a többi ugatja. Szerintem nagy részükben chip sincs. Jönnek, mennek, szaporodnak. Az ötlött fel bennem. Vizsgáltam kóbor kutya harapásos balesetet. Mikor falkába állnak, akkor bátrak lesznek, és megtámadták a kolleganőt. A városnak volt, - szerintem most is van szerződése sintérekkel - kijöttek, fogtak egyet, és boldogan elmentek. Mondtam a polgármesternek, hogy ne átalánydíjba fizessenek, hanem darabra.  Kinéztem a múltkor az ablakon. Jó. Nem egy nagy szám, ezért is van az ablak. Meg azért is, hogy bejöjjön rajta a fény. Speciel azért néztem ki, mert nagy ugatás, meg kutyavisítás volt. Hát. Megint sok a kóbor kutya. Egy kisebb testű német juhászra emlékeztető kutya, a földön rángatott egy vaskosabb tacskóra emlékeztető kutyát. Rettenetesen visított. A másik a combjánál fogva rángatta. Mikor elengedte, sántikálva a bokorsor mögé szaladt. A falka elindult az úton át, a sínek felé. Úgy láttam az új kutya, csak csatlakozni akart a falkához. Egy tíz méterrel lemaradva, sántikálva követte Őket. Mondok Nektek egy érdekességet. Van egy jó megjelenésű. Jó felépítésű kutya. Sötét barna, rövidszőrű, és igen ápolt benyomást kelt. Egyedül jár, nem közösködik senkivel. Különböző lépcsőházaknál, raknak ki a kutyáknak műanyag edényben élelmet. Természetesen ez marhaság. A bablevest, még az odalátogató patkányok sem eszik meg. Szóval megyek fagyizni a Belvárosiba. Mit látok? – az állat eledel bolt előtt a füvön, a jó megjelenésű, jól ápolt kutya rágicsál valami műcsontot. Megkérdeztem: mi van kutyus, Te mindenütt tarhálsz? A lépcsőn üldögélő boltos mosolygott. Értitek Ti ezt? Ez a kutya, a fogai épségének megőrzése miatt gyalogol 2 kilométert, és ugyan annyit vissza. Hát nem beszarás. -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr2916120324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása