Horthy idejében az volt. Ám akkor, nem úgy értették a királyságot, mint manapság, hogy nagy jóság van. Ott tartottunk a történetben, hogy Horthy megjátszotta magát, mintha lojális lenne Károlyhoz. Ezzel megszerezte magának a kormányzóságot. Kormányzóságának kezdetén IV. Károly kétszer is visszatért Magyarországra, hogy király legyen. Először –’21 márciusában jött, néhány főnemesi támogatójával. Tárgyalásokat kezdett Teleki Pál miniszterelnökkel. A tárgyalás a miniszterelnök bukásához vezetett, mondván támogatja a király visszatérését. Nem nézték jó szemmel a király visszatérését a környező országok, és itthon is ellenséges hangulat volt. Lebeszélték a királyt a restaurációról, aki visszautazott Svájcba. Károly ennek ellenére, legitim uralkodóként megpróbálta visszavenni a trónt. Fél év múltán, jelentős támogatói bázissal a háta mögött, a dénesfai Cziráky birtokon leszállt repülőgépével. Budapest felé menet több katonai alakulat, az ellenforradalom több vezetője, csatlakozott a királyhoz, köztük Ostenburg-Moravek Gyula is, aki akkor Sopronban állomásozott. A károly ezredessé léptette elő. IV. Károly, a csendőrzászlóaljnak a „gárda vadászezred” elnevezést adományozta. Így aztán, Horthyt hagyta a francba. Mert a druszámról tudni kell, hogy –’20-ban gyilkosságokat hajtottak végre, a Horthyt ellenzők megfélemlítésére. Mi több, a múltkor említett március elsejei kormányzóválasztáskor az Ő csapatai biztosították a „rendet”, és a választás tisztaságát a Nemzetgyűlésben. De Gyuluson kívül, a magyar arisztokrácia helyi képviselői is, herceg Batthyány-Strattmann László vezetésével felesküdtek Károlyra. Megjegyzem a herceg, mint a szegények orvosa ismert. II. János Pál pápa 2003. 03. 23.-án, Vatikánban boldoggá avatta. Térjünk vissza Károlyhoz aki, nagyrákói Rakovszky István miniszterelnök vezetésével saját kormányt nevezett ki. Mondjak róla is valamit. A budaörsi csata napján (okt. 23) Rakovszky, telefonbeszélgetést folytatott Bethlen István miniszterelnökkel. Ő, a királykérdésben kompromisszumos megoldásban gondolkodott, de a külpolitikai körülmények miatt a király visszatérését nem támogatta. A beszélgetéssorán Rakovszky akasztással fenyegette Bethlent. Két nap múlva, a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt. Lehár Antal ezredes, aki a csapatot vezette Bécsbe menekült. Ő legitimista volta miatt régebben konfliktusba keveredett a kormányzóval. Horthy, a Mi hősünk korábban kétszer is hűséget esküdött ugyan a királynak, aki többször felszólította a hatalom átadására, ami nem történt meg. De hát, miért nem? – kérdezhetitek, hiszen IV. Károly legitim uralkodó volt. Azt gondolom Horthy elejétől fogva, arra játszott, hogy megtartja majd a hatalmat. Akik hősként állítják be, az esküjét megszegő, az unokája szerint kedélyes nagyapát, azok azt mondják, hogy a királlyal való leszámolással megmentette Magyarországot a csehszlovák intervenciótól. -.appa.
